Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei

- 147 mert tétel szerint

v = H 2gh'

798/

és minthogy

Q, - Fv. d 11 7 4

/99/

Q = iTälE1 4 r

7100/

Ebből a képletből csupán az elméleti vizhozam-értéket számíthatjuk ki. Ugyanis gyakorlatilag a viz a vizszálak . összehúzódása következtében nem a d átmérőjű, hanem annál kisebb ad méretű nyíláson folyik át /l. az ábrát/, vagyis a vízhozam gyakorlatilag pontos értékét a

0. = A 1/ 2gh ' /101/

képlet alapján számíthatjuk. A /r tényező értéke függ az edény, valamint a nyilas, vagy a nyílások méreteitől, alakjától, különösképpen a nyílás szélének kialakításától. Bizonyos mértékig függ a nyíláson átfolyó viz sebességétől is. Ezért a danaidákat -éppúgy, mint az egyéb mérőberendezéseket - hitelesíteni kell. A hitelesítés során lényegében a

Q = A fh /102/

egyenlet A állandóját határozzuk meg ismételt mérések eredményei alapján.

Az ismertetett alapgondolat figyelembevételével számos különböző a- laku és méretű dacaidat szerkesztettek. A fenéken levő nyilások szá^a általában egynél nagyobb, rendszerint úgy készítik az edényt, hogy a nyilások csavarmenetes kupakkal elzárhatok legyenek. így a danaidával tág határok között végezhetünk méréseket. A danaidában kialakuló vizoszlop magasságának meghatározását megkönnyit-i az edény oldalán elhelyezett vizál- lásmutató üvegcső. A cső mellé rendszerint mm beosztást helyeznek. A vízhozamot a vizoszlopmagasság, valamint a nyitva levő lyukak számának ismeretében hitelesítési görbék,vagy hitelesítési egyenletek felhasználásával határozhatjuk meg. A vizsziningadozás csökkenése céljából az edénybe szitaszövetet, úszó fakorongot, lyukgatott lemezt vagy más csillapító berendezést helyeznek. Egy danaida vázlatos rajzát a 77. ábrán láthatjuk.