Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei

- 138 rési módszerek csupán a sebesség nagyságának mérésére alkalmasak, a sebesség irányát, valamint értelmét előzőleg más eljárással kell meghatározni. Kémiai utón nem tudjuk megállapítani a sebesség meghatározott helyen, adott időpontban érvényesülő értékét, a mérés eredménye csupán az 1 hosszra és a t időtartamra vonatkozó átlagérték. Nem alkalmas ez a módszer olyan vizmozgás sebességének mérésére, amelynél a turbulencia, a keveredés mértéke nagy. Ilyen esetekben ugyanis a beadagolt vegyszer nagymértékben elkeveredik, felhigul, a 67.ábrán vázolt görbék ellapulnak, maximumaik megállapitása kevésbé pontos.

Ezen a helyen emlitjiik meg az un. átfolyási görbék megszerkesztésének módszerét, bár nem tartozik szorosan a meghatározott pontban, vagy annak környezetében érvényesülő sebességek mérésének eljárásai közé. Ezzel a módszerrel valamely tartályon, medencén, tározón átfolyó, tehát egy viszonylag nagy viztömeg sebességviszonyait jellemezhetjük bizonyos mértékig. Alkalmazzák ezt a módszert mind a főkiviteli, mind pedig a kismintabeli vizsgálatoknál, és bár nem alkalmas a vizsgált viztest sebességviszonyainak minden részletre kiterjedő jellemzésére, számos értékes eredmény elérését teszi lehetővé. Alkalmazása ott célravezető,ahol a vizsgálandó térbe viszonylag koncentráltan áramlik be a folyadék és ugyancsak koncentrált a kiáramlás is.

A módszer alapgondolata a következő: Ha a vizsgálandó térbe - nevez-r zük ezt medencének - a vizbeömlésnél valamely festőanyagot, vagy rádioak- tiv anyagot meghatározott mennyiségben aránylag rövid idő alatt bebocsá- tunk, a festőanyag bizonyos idő eltelte után megjelenik a kiömlési szelvénynél, és ott különböző töménységben hosszabb-rövidebb ideig észlelhető. A töménységnek ez az időbeli változása bizonyos mértékig jellemző a medence belsejének áramlási viszonyaira. A töménység időbeli változását ábrázoló görbét átfolyáBi görbének nevezzük. Az átfolyási görbe alakjából következtethetünk a medencében lejátszódó vizmozgás jellegzetességeire. Ugyanis könnyen elképzelhető, hogy ha a medence minden pontjában a sebességeloszlás teljesen egyenletes lenne, tehát ha a beömlési szelvénynél a- ránylag nagyon rövid idő alatt beadagolt festőanyag a legkisebb mértékben sem keveredne el, az átfolyási görbe a beadagolás idejének /tfc/ megfelelő alaphosszuságu, a vegyszer töménységének /C/ megfelelő magasságú, és a koordinátarendszer kezdőpontjától mért tr sulyvonaltávolságu derékszögű négyszög lenne /68.ábra/. tr értékét a