Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei

- 137 ... . i —

____1__ ^

A

h--------------------f

T

elep

—

«-------------------*

/ here szlsze/e. H. hereszhze/e.

1

i

1 itti "

66. ebne

képletből számíthatjuk. Tökéletesebb megoldása a műszernek az, a- melynél a galvanométert irószer- kezettel kapcsolják össze.

Végezhető a sebességmérés úgy is, hogy a kijelölt 1 távolság végpontjaiban a vegyszernek folyási irány szerint valamely felső szelvényben történő beadagolása után bizonyos időközönként vízmintákat vesznek és megvizsgálják, hogy a vízmintákban levő vegyszer töménysége hogyan változik az idő függvényében. Ábrázolva a töménység időbeli változását jellemző görbét mindkét szelvényre vonatkozólag, a görbék maximá- lis értékeihez tartozó időpontok

különbsége az 1 hosszúságú ut megtételéhez szükséges t idő /67.ábra/.

Jelzőanyag gyanánt valamely elem rádioaktiv izotópjának oldatát is alkalmazhatjuk. Ebben az esetben az 1 távolság két végpontján egy-egy Geiger-Müller csövet helyezünk el a megfelelő számláló berendezéssel, és segítségükkel vizsgáljuk a viz rádioaktivitásának időbeli változását.Vagy

a müsberek maximális kitérései között eltelt t időt mérjük meg, vagy pedig a rádi«aktivitás mértékének időbeli változását ábrázoló görbéket szerkesztjük meg a 67.ábrán látható módon, és meghatározzuk a görbék maximumaihoz tartozó időpontok . különbségét /t/.

67. abra

A kémiai sebességmé