Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)
III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei
- 136 sebességeket is mérni kell. További kísérleteket kell tehát végezni olyan sebességmérő műszer megszerkesztése céljából, amelynek alsó mérési határa 0,5 cm/s. A Langmár József által szerkesztett műszer a sebesség irányának mérésére nem alkalmas, csupán a sebesség nagysága mérhető vele. A sebesség irányát a mérés megkezdése előtt más módszerrel kell megállapítani. Ugyancsak Langmár József a főkiviteli méréseknél alkalmazott forgó- műves sebességmérőkhöz hasonló alakú kisméretű sebességmérő műszert szerkesztett laboratóriumi mérések céljára. A műszer hossza 39,2 mm, forgó részének átmérője 20,0 mm. € ./ Sebességmérés kémiai módszerekkel A kémiai sebességmérési módokat - éppúgy mint a forgómüves sebesség- mérőt - aránylag ritkán alkalmazzuk a laboratóriumi vizsgálatok során. Néhány különleges esetben azonban sor kerül használatukra. A kémiai sebességmérés alapelve lényegében azonos az úszóval való sebességmérés alapelvével. A folyadékban meghatározott.hosszúságú utat jelölünk ki valamilyen módon, és azt mérjük, hogy valamely megjelölt folyadékrész mennyi idő alatt futja be a kijelölt távolságot. Az alapelv gyakorlati megvalósításának ázámos módját ismerjük. Az emlitett meghatározott távolság két végpontját jelölheti két elektródapár, a folyadékba nyúló mintavevő-csövek, mintavevő-nyilások stb. A megfigyelt folyadékrészecskét különböző vegyszereknek a vizbe való fecsken- dezésével jelölhetjük meg. Erre a célra konyhasóoldatot, litiumkloridot stb. használnak. Ha az úthosszát a két elektrodapárral jelöljük meg, jelzésre olyan oldatot bocsátunk a vizbe, amelynek vezetőképessége nagyobb, mint a vizé. Az elektródákat úgy kapcsoljuk össze galvanométerrel és á- ramforrással, hogy az áramkör egy szakaszát az elektródák közötti vizré- teg alkossa /66.ábra/. A galvanométeren áthaladó áram erőssége függ a két-két szomszédos elektróda közötti vizréteg vezetőképességétől. Amikor a vizbe bocsátott vegyszer az elektródákhoz ér, a galvanométer fokozottabb mértékben tér ki. Megmérve a galvanométerek kitérése között eltelt időt /t/, valamint az elektródapárok távolságát /l/, a sebességet a l_ t V r> /92/
