Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei

- 135 irányának meghatározására nem alkalmas. Szerkesztettek olyan hődrótos sebességmérő műszert is, amellyel a három térbeli főiránynak megfelelő sebességösszetevőt mérhetjük. Ezeket ismerve meghatározhatjuk a sebesség irányát is, nagyságát is. A Triguna Charan Sen által Münchenben szerkesztett hődrótos műszernek három, a térbeli főirányoknak megfelelően egymásra merőlegesen elhelyezett melegített platinaszála van. A három szál külön-külön egy-egy Wheatstone-hldhoz van kapcsolva, vagyis a műszerrel a három sebességösszetevőt mérjük. A műszer hitelesítése meglehetősen bonyolult,mivel mind a három platinaszálra vonatkozóan külön kell meghatározni a hitelesitési görbét, illetőleg egyenletet.

A hődrótos sebességmérő műszereket nemcsak a hidromechanikai, hanem az aeromechanikai laboratóriumokban, sőt az aerodinamikai főkiviteli méréseknél is alkalmazzák.

Nagy előnyük a hődrótos műszereknek, hogy követni tudják és hűen jelzik a sebesség időbeli változását. Tekintettel erre a tulajdonságukra, a laboratóriumokban gyakran kerül sor alkalmazásukra az elvi jelentőségű tudományos feladatok megoldásánál /főképpen a turbulens folyadékmozgás tanulmányozásánál/. Bizonyos hátrányuk a hődrótos műszereknek az, hogy a melegített platinaszál kismértékben felmelegiti a körülötte levő vizet. A felmelegedett viz faj súlya csökken, ennek eredményeképpen a platinaszálat elhagyva felemelkedik, helyébe még fel nem melegedett viz kerül, vagyis a szál körül bizonyos mértékű vizmozgiís akkor is keletkezik, ha eredetileg nyugvó vizbe 'merítettük a bekapcsolt műszert. Minthogy a felmelegedett viz tömege aránylag kicsiny, nagyobb sebességek esetén nem keletkezik számottevő hiba a felmelegedés eredményeképpen. Azonban kisebb sebességeknél lényegesen befolyásolhatja a jelenség a mérési eredményeket. További vizsgálatokat kt-^ene végezni annak megállapítására, hogy melyik az a sebességhatár, amelynél nagyobb sebesség-értékeknél a platinaszál által okozott felmelegedés hatása már nem számottevő.

Említésre méltó az elektromos sebességmérő műszerek között a Boros János által kidolgozott termisztoros műszer is.Működési alapelve az, hogy