Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)
III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei
- 100 meg, hogy az areométer a mérendő folyadékban ússzon. A bemerülés mélysége függ a folyadék faj súlyától. Ennek számértékét az areométer beosztásán a folyadék felszínénél közvetlenül leolvashatjuk. Szilárd szemcsés anyagok faj súlyának mérésére gyakran alkalmazzák a piknométert. Különösen gyakran használjuk a piknométert a különböző homokanyagok faj súlyának meghatározására. A piknométer lényegében meghatározott térfogatra hitelesített lombik /32.ábra/. A mérés menete a következő:megtöltjük a piknométert az a-a jelig desztillált vízzel és megmérjük a betöltött viz súlyát /G^/. Ezután betöltünk az ismeretlen //1/ fajsúlyú homokból annyit, hogy a piknométer körülbelül a feléig, egyharmadáig legyen megtöltve. A homokot a betöltés e— lőtt gondosan kiszárítjuk, és megmérjük a súlyát /G2/. A homok betöltése után a piknométerben levő desztillált viz szintjét ismét az a-a jelre állítjuk, és meghatározzuk a homok és a viz együttes súlyát /G 3/. A három sulymérési adat alapján a viz faj súlyának / fismeretében a homok térfogatát A/ az alábbi képletből számíthatjuk: v- W2 /60/ r T A homok faj súlyát úgy számítjuk, hogy a súlyát elosztjuk a térfogatával, vagyis f. G.g/.y~ /6y G-L+Gg-Gj. á — — á A . 31. ábra