Ivicsics Ferenc: Korszerű szivárgásgátlási eljárások alkalmazása a vízépítésben (VITUKI, Budapest, 1972)
1. Bevezetés - 2. A vízépítésben használatos szivárgásgátlási eljárások rendszerezése
~1~ I. BEVEZETÉS * A vizépitéssel egyidős a szivárgásgátlás is. Kezdetét akárcsak a vizi épitkezések kezdetét, meghatározni nem lehet. Módszerei az ember értelmével, kultúrájával együtt fejlődtek. Manapság a vizépités minden részterületén több-kevesebb szivárgásgátlási problémát kell a vizépitő mérnöknek megoldania. Megakadályozni, vagy csökkenteni kell a viz szivárgását a vizépitési műtárgyak a- latt és mellett, részben a vízveszteségek csökkentésére, részben pedig az épitmény állékonyságának biztositására. Az öntözőcsatornákból elszivárgó viz nemcsak vizveszteséget jelent,hanem a csatorna környezetében számottevő kárt is okozhat. Az olyan, mezőgazdaságilag művelt területeken, ahol a termőréteg vize könnyen leszivárog az alsóbb talajrétegbe,- ahová a növények gyökerei már nem hatolnak le - a felszin alá bizonyos mélységbe épitett szivárgásgátló réteg a viz leszivárgásának sebességét csökkenti és ezért a növények gyökerei több vizet tudnak fölszivni. Az árvédelmi töltések, a tározók földgátai, a halastógátak, mind olyan vizépitési létesítmények, amelyeken keresztül, illetőleg amelyek alatt szivárgó viz mozgását igen sok esetben szükséges fékezni, vagy némely esetben teljesen megszüntetni. Az ivó- és szenny - vízvezetékekből ki-, illetőleg a vezetékekbe szivárgó vizek mennyiségének csökkentése a vizépités mindennapos feladata. Vasbeton víztároló medencéből a viz elszivárgásának megakadályo - sa ugyancsak olyan, több évtizedes probléma, melyet megnyugtató módon mindezidáig nem oldot - tak meg. De nemcsak a kész építményeknél, hanem az egyéb létesítmények építésének időtartama alatt is számos esetben kell a szivárgás mértékét csökkenteni, vagy a szivárgást teljes mér - tékben megszüntetni. Annak ellenére, hogy a szivárgásgátlás ennyire régi, a vizépités majdnem minden á- gazatára kiterjedő probléma, nincs Magyarországon olyan kiadvány, amely a szivárgásgátlási eljárásokat egységes rendszerbe foglalva ismertetné. Bár a különféle kétesitményekkel kapcsolatosan alkalmazott - és kísérleti állapotban levő - eljárások legnagyobb része a szakirodalmi közleményekből ismert, mégis szükséges a különböző módszerek egységes rendszerbe foglalása. A szivárgásgátlás megoldási lehetőségeinek egyszerű áttekintése biztosítja az adott feladatnak legmegfelelőbb eljárás kiválasztását, e a szakembereket újabb, a meglevőknél hatékonyabb módszerek kidolgozására és használatára ösztönzi, illetőleg ebbeli fáradozásainál se- giti. Egy doktori disszertáció kerete nem teszi lehetővé, hogy az ismert szivárgásgátló eljárások mindegyikével részletesen foglalkozzunk. Ezért a szivárgásgátlási módszerek egy nagy csoportjáról /a földművek szivárgásgátlásáról áttekintő, rendszerezett képet adunk, a ebből egy kis résszel /a résfalak alkalmazásával/ foglalkozunk behatóan. 2. A VÍZÉPÍTÉSBEN HASZNÁLATOS SZIVÁRGÁSGÁTLÁSI ELJÁRÁSOK RENDSZEREZÉSE A szivárgást gátló réteg vagy ápitmény-rész elhelyezése szempontjából megkülőnbőz tethetünk külső, vaiamint belső szivárgásgátlást attól függően, hogy a szivárgás csökkentése vagy megakadályozása az épitmény,illetőleg az altalaj felületén, vagy pedig annak belsejében történik. Az első csoportba tartoznak például a vizzáró szőnyegek és a vizzárási céllal készitett szilárd burkolatok stb.,a második csoportba pedig pl. a gátba épitett agyagmag, a szádfal stb. x A vizépitési földmunkákkal kapcsolatosan a szivárgásgátlás elnevezést tartjU<c célszerűnek , mert teljes vizzárást /szigetelést/ csupán kivételes esetben kell biztosítani a földműveken keresztül, illetőleg az alattuk levő talajrétegben. A gyakorlati esetek többségében 10-5-i0“° cm/s áteresztőképességű szivárgásgátló réteg megfelelő.