Ivicsics Ferenc: Korszerű szivárgásgátlási eljárások alkalmazása a vízépítésben (VITUKI, Budapest, 1972)
3. Szivárgásgátlás külső réteggel
—2— A külső szivárgásgátlás további két csoportja: a védőréteg nélküli és a védőréteg alá helyezett szivárgáBgátlő építményrész. A szivárgásgátlá8i eljárások további fölsorolásától eltekinthetünk, mivel azokat az 1_. táblázatba összefoglaltuk. A következőkben az eljárásokat az 1. táblázatnak megfelelő sor- rendben ismertetjük. A vizépitéeben alkalmazott szivárgásgátlási eljárások 1.táblázat S z i v árgásgátl á 8 védelem nélküli védett külső belső 1.merev 2.hajlékony 1 3. talajkeverék 1. előregyártott I 2.a munkahelyen készített burkolattal réteggel rété ggel réteggel kővel, | téglával, betonnal, vasbetonnal, aszfalttal bitumenéi műanyaglemezzel talaj+cementtel, talaj+mésszel, talaj+bitumen- nel, talaj+vegyazerrel talaj+bentonittal múanyagfóliával bitumenmembrónnal bentonit membránnal talaj-bentonit keverékkel, agyagmaggal, aszfaltmaggal , betonmaggal, szádfallal, vízzáró függönnyel, vízzáró fallal, ránnal, bitumen emulzióval , erősített bi4. tala.i5. kolmatáltturnén membránnal, égetett mészcölöpfallal, résfallal réteggel tömörített jal talajtalajjal, talaj + mésszel, mésszel, bitumenemulzióval, élő szervezetekkel /biológiai kőim./ réteggel, Oltott mész réteggel, cement-talaj keverékkel, hidratonnal, agyaggal, tömörített talajjal 3. SZIVÁRGÁSGÁTLÁS KÜLSŐ RÉTEGGEL 3.1 Védelem nélküli sz3várgásgátló rétegek A védelem nélküli szivárgásgátló rétegeknek: vizzárónak /vagy legalábbis a védendő talajnál vizzáróbbnak/, koncentrált erőhatásokkal, viznyomással, a viz és a hordalék koptató hatáséval, növények és férgek rongálásával, többszöri kiszáradás-átnedvesedéssel, ismételt fagyás - fölengedéssel és esetleges vegyi hatásokkal szemben ellenéllóaknak, továbbá térfogatállandónak kell lenniük. A vizzárósági követelmény különös magyarázatra nem szorul, hiszen ez az építmények fő feladata. A koncentrált erőhatásoknál figyelembe kell venni a karbantartási módot / karbantartás emberi erővel, gépi erővel/, az üzem közben keletkező hatásokat /pl. a viz felszínén iszó tárgyak, jég, csónak, a burkolatra menő állatok patája stb./. A viznyomés figyelembevételénél nem csak az üzemviz, hanem a talajvíz okozta nyomásra is gondolni kell. Veszélyes az alacsony üzemi vízállás és a magas talajvizállés esete. A viz koptató hatása főleg akkor veszélyes , ha az bizonyos oldóképességgel is párosul.