Ivicsics Ferenc: Korszerű szivárgásgátlási eljárások alkalmazása a vízépítésben (VITUKI, Budapest, 1972)
5. A résiszap
-30lag gyenge minőségű nátriumbentonitot sikerült igy késziteni/ tették szükségessé a szódánál hatékonyabb aktiváló szer keresését. Kísérleteinket sósavval /Cl/, nátriumhidroxiddal /NaOH/, litiumkarbonáttal /LijCO^/, nátriumacetáttal /CH^C00Na3H20/, nátriumoxaláttal /COONa/j , nátriumtetraboráttal /Na2B^0y/, vizüveggel /Na^SiO^ 3Si02/ és áz egyértelmű összehasonlitás érdekében nátriumkarbonáttal /Na^CO^/ végeztük. A felsorolt anyagokat különböző töménységben próbáltuk ki. A legjobb eredményt 2-5 % mennyiségű litiumkarbonáttal kaptuk. Az előzőhöz hasonló - annál valamivel gyengébb - eredményt-kaptunk a 4 k-os nát - riumkarbonáttal is. A vizsgálatok eredményei tehát azt bizonyították, hogy a szódának, mint aktiváló szernek, használata továbbra is indokolt. Az aktiválással /a szódaadagolással/ kapcsolatosan fölvetődött az a kérdés, hogy a szódát a nyers bányabentonithoz száraz állapotban /por alakban/ vagy pedig vizben oldva célszerúbb-e adagolni. Az előzetesen vizben való feloldás nyilván többlet munkával jár, de feltételez - hető volt, hogy a többletmunka az esetleg lényegesen jobb minőségű anyaggal visszatérül és talán a vizben oldás jobb megoldásnak bizonyul, mint a száraz szóda adagolása. A kérdés eldöntésére ugyancsak kisérletsorozatot végeztünk £148j. 5-5.2 Vizben oldott és száraz állapotban adagolt szóda hatása a résiszap minőségére Vizsgálatainkat istenmezejei és mádi bányabentonittal, valamint egy anyagféleséggel /Tiszabercel/ végeztük. Mindkét bentonitból 3-3, az agyagból csupán 1 mintát vizsgáltunk meg. A töménység esetleges hatásának figyelembevételére 4 és 8 %-os töménységű rési - szapot készítettünk. Ezek ugyanis a gyakorlatban legtöbbször előforduló töménységek.Az ösz- szehasonlitás érdekében az agyagot is ugyanilyen töménységben vizsgáltuk. A 4 és 8 % - os diszperziókat elkészítettük vizben oldott és száraz szódával is. Az anyag minőségét viszkozitással, tixotróp tulajdonsággal, pH értékkel és vizleadással jellemeztük. Vizsgáltunk tehát 2x3 bentonit- és 1 agyagmintét, tehát összesen 7 anyagot.ötféle módon adagolt szódával mindegyikből kétféle töménységű diszperziót készítettünk.Összesen tehát 28 keveréket vizsgáltunk. Mindegyik keveréknek 4-4 jellemző tulajdonságát mértük háromszori ismétléssel. Ez összesen 336 mérést jelentett. Mivel a bentonit - és némely a - gyagdiezperzió - fent emlitett tulajdonságai az idő folyamán, főként a keverés után számottevően változnak, vizsgálatainkat 2, 5, 25 és 48 óra múlva megismételtük. Tehát ötször megismételtük a teljes méréssorozatot, továbbá minden egyes diszperziónál nemcsak számítottuk, de mértük is a töménységet /ez 14o mérést jelent/, tehát kísérleteink folyamán összesen 1820 mérést végeztünk. Példaként az istenmezejei oentonitból készített diszperziókkal végzett mérések eredményeit mutatjuk be a 4. táblázaton.
