Ivicsics Ferenc: Korszerű szivárgásgátlási eljárások alkalmazása a vízépítésben (VITUKI, Budapest, 1972)
5. A résiszap
-24Szádfalakat elsősorban ideiglenes szivárgásgátló feladatok ellátására használják. A résfalak gazdaságos vizépitési alkalmazási területének hazai kidolgozása folya - matban van. A résiszapnak a résfal készitésénél betöltött fontos szerepe indokolja, hogy ősz - szetételével, minőségével és alkalmazásával részletesen foglalkozzunk. 5. A RÉSISZAP 5.1 A résiszap feladata A résiszap feladata a rés oldalfalának a megtámasztása, illetve a réselés során fellazított talaj felszínre hozatalának megkönnyitése. 5.2 A résiszap összetétele A résiszap vizből és az abban diszpergált bizonyos fajta kőzetből /rendszerint a- gyagféleségből/ áll. A jobb és gyorsabb diszpergálhatóság biztosítására, illetőleg a résiszap minőségének javításéra az emlitett két alkotóelemhez még egyéb anyagokat is adhatnak . 5.2.1 A résiszapkészitéshez használható viz A résiszap készítéséhez tiszta, a résiszap és a beton minőségére káros elemeket nem tartalmazó viz használható. Vízvezetéki viz, kutak, folyók, tavak vize résiszapkészitésre általában alkalmas. Réselési munka tervezésekor ajánlatos a résiszapkeveréshez felhaszná - landó vizzel és az iszapkészitéshez használandó kőzettel keverési próbát végezni.Amennyiben a keverési próba a szokásostól eltérő minőségű résiszapot eredményez /a résiszapból viz válik ki, pelyhes szerkezetű lesz, viszkozitása lényegesen kisebb a szokásosnál atb./ a vizet meg kell vizsgáltatni. A vizsgálatnak ki kell terjednie a hidrogénion-koncentráció, a szulfát-, a szénsav-, a klorid-, a nitrát-, a kalcium- és magnéziumtartalom megállapitására. Ha a helyi körülmények mégis szükségessé teszik a kedvezőtlen minőségű viz használatát, abban az esetben meg kell határozni a viz előkezelésének, illetőleg az iszap készitésének módját. Különös óvatosságot igényel az ásvány- és gyógyvizek felhasználása. Melegviz a résiszapké - szitás és annak minősége szempontjából előnyös, amennyiben az összetétele miatt egyébként alkalmazható. 5.2.2 A résiszapkészitéshez használatos kőzet 5.2.2.1 Bentonitnak - az MSz 17746-53 R számú szabvány [87] szerint - azokat a kőzeteket nevezzük, amelyeknek a montmorillonit-csoportba tartozó agyagásvány tartalma legalább 50 %. A gyakorlatban - a résiszapkészitéssel kapcsolatosan - ennél lényegesen alacsonyabb montmorillonit-tartalmú anyagokat is bentonitnak neveznek. Attól függően, hogy a bentonit kicserélhető kationként nátriumot /Na/ vagy kalciumot /Ca/, esetleg magnéziumot /Mg/ tartalmaz, megkülönböztetnek Na-bentonitot /alkáli bentonit/ és Ca- vagy Mg-bentonitot /földalkáli bentonit/. A természetben található Na-bentonitból és vizből - amennyiben azt megfelelően sikerül a vizben diszpergálni - jó résiszap készithető. Ca-bentonitból résiszapot csak bizonyos mennyiségű és minőségű egyéb anyag /az úgynevezett aktiváló szer/ használatával lehet előállítani. Magyarországon a természetben található bentonitok legnagyobb része kalcium -bentonit. A természetes Na-bentonitból és az aktiválással Na-bentonittá alakitott kalcium /Ca/- bentonitból gyakorlati szempontból azonos Teológiai tulajdonságú résiszap készithető. Résiszapkészitésre Magyarországon - az eddigi tapasztalatok szerint - az üzembenak- tivált, őrölt bentonitok közül a kolloid ás az "F" jelű bentonit,
