Ivicsics Ferenc: Korszerű szivárgásgátlási eljárások alkalmazása a vízépítésben (VITUKI, Budapest, 1972)
3. Szivárgásgátlás külső réteggel
-165.2.2.3 Bitumen-membrán A szivárgásgátlási célra készített bitumen-membrán 0,6-1,0 cm vastag, melegen a ta lajra öntött vagy szőrt bitumenréteg, amelyet földdel takarnak be.Sima talajra kerülő memb - rán esetén elégséges 6-9 mm, durva felületnél pedig 8-lo mm vastag bitumenréteg készitése. [62J. 1 m? bitumen-membrán készitéséhez általában 2o kg, más szerzők [6l] szerint 6-8 kg bitument használnak fel. A bitument 180-200 C°-on, 2-3 rétegben [63] permetezik vagy öntik a talajra. A permetezéshez és az öntéshez más minőségű bitument kell használni.A bitumen membránnak nagy előnye, hogy hideg, nedves időben is készíthető. A legalább 25 cm vastag védőréteg célszerű, ha osztályozatlan kavicsból készül.Ez különösképpen ellenáll a mechanikai hatásoknak. A membránt alátámasztó talajt gondosan kell előkészíteni, az egyenetlenségeket , éles köveket, stb. el kell távolítani. Célszerű a talajt könnyű hengerrel tömöríteni. A bitumen-membrán növényzettel szembsi nem ellenálló, ezért a talajt minden esetben a a membrán elhelyezése előtt gyomirtószerrel kell kezelni. Főleg öntözőcsatornák és tározók szivárgásgátlására használják, igen jó eredménnyel [60]. Az Amerikai Egyesült Államokban már több millió négyzetméter membrán burkolatot készítettek. A hazai kísérletek is kedvező eredménnyel zárultak [_3l]. 3.2.2.4 Bitumen emulzió membrán A bitumen emulziót membrán készítéséhez nem kell fölmelegiteni. Az emulzió és az azt védő talajréteg mészitése az előző pont alattiakkal értelemszerűen megegyezik. P Sikeres hazai kísérleteket végeztek 1958-ban a K-VIII. öntözőcsatornán 5000 m és 1959-ben 25000 m felületen [ 31j. A kedvező kísérleti eredmények, alapján a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1968-ban kiadott irányelvgyüjteményében a bitumen emulzióból ké - szitett membrán is szerepel,mint ajánlott szivárgásgátlási megoldás [64]. Az irányelvek szerint a bitumen emulzió bármilyen talajban használható. Alkalmazása főleg olyan körülmények között célszerű, amikor növények, állatok kártételének vesíéiye miatt műanyagfólia szigetelést építeni nem ajánlatos. Ugyanis a bitumen emulzió ezeknek a hatásoknak sokkal jobban ellenáll. Hembránkészitéshez a hazánkban kapható kazeinmentes bitumen emulziót célszerű ffelhasz- nálni. Ebből az anyagból 1 m vízmélységig 10 kg/m2, ennél mélyebben pedig 12 kg/m^ / ami kb. 5-6 kg bitument tartalmaz/ bitumen emulziót kell beépíteni. A burkolatkészítés előtt a talajt meg kell nedvesíteni és vizes vas simitőval alakítják ki a megfelelő vastagságú réteget. 3.2.2.5 Erősített bitumen membrán Ez a megoldás csupán a bitumen membránok egyik hátrányát - a mechanikai hatásokkal szembeni gyengeségét - küszöböli ki. Az üvegszállal megerősített bitumen membrán alig drágább a közönséges bitumen membránnál, de annál lényegesen erősebb. Mivel az üvegszál olcsó , az erősített bitumen membrán alig valamivel drágább, mint a bitumen emulzió membrán. Az üvegszálréteget az első bitumenréteg után kell elhelyezni, amelyre még legalább két bitumenréteg kerül. A felső két rétegnek az üvegszálakat természetesen teljesen el kell takarnia. Erősített bitumen membrán szigeteléssel bélelték Franciaországban a hajózható Északi csatornát [ 19] 3.2.2.6 Mészréteg égetett mészből Közvetlenül a felhasználás előtt porrá oltott égetett meszet /CaO/ a simára megmun p kált talajra szórják olyan vastag rétegben, hogy m -ként kb. lo kg mész jusson. A mészréteg- re a fedőréteget enyhe döngöléssel rakják rá. Az igy elkészített mészréteget kb. 8 hétig állandóan viz alatt kell tartani.
