Ivicsics Ferenc: Korszerű szivárgásgátlási eljárások alkalmazása a vízépítésben (VITUKI, Budapest, 1972)
3. Szivárgásgátlás külső réteggel
-17Az eljárás hatásának ellenőrzésére a VITUKI Vízépítési Kutatási Főosztályának Építéstechnológiai Osztálya 1966-ban kezde el a kísérletek előkészítését } 65, 66 j . A K VIII-3 jelű öntözőcsatornán /Nádudvar mellett/ a kísérletek jelenleg is folyamatban vannak [67]. Az első évben a mészréteg a csatorna vízveszteségét 1/3 részére csökkentette. 3.2.2.7 Mészréteg oltott méssből 1-2 cm vastag mészpépből Ca /OH/j készített réteg 20-30 cm vastag földtakarás a - latt ugyancsak jó vízzárást biztosit. Mivel az 1-2 cm vastag mészpép réteg megépítése körül - ményes feladat, az eljárás nem terjedt el. 3.2.2.8 Cement-tala.i keverék A 3.1.3.1 pontban, mint védőréteg nélkül használatos szivérgásgátló burkolatot ismertettük a cement-talaj keveréket. Ennek az egyébként igen gazdaságos burkolatfajtának hátrá - nya, hogy az ismételt átázás-kiszáradás, illetőleg a fagyás-felmelegedés hatására az idő folyamán a minősége romlik. Ezért ha olyan helyen építik, ahol az említett hatások gyakran érhetik, célszerű védőburkolat alá helyezni, ami az élettartamét nagymértékben megnöveli. Védőrétegként 20-4o cm vastag talaj- vagy 10-2o cm vastag kőzuzalékteritést lehet használni [15J. A megfelelő összetételű védőréteg a légköri hatásokon kívül még az áramló és hullámzó viz hatásától is megvédi a cement-talaj keveréket. 3.2.2.9 Hidraton réteg A hidratonnak nevezett anyag kavics, homok, homokliszt vagy sovány iszap, agyag,vizü- veg és szóda keveréke. A betonkeverőgépen végzett keverésnél annyi vizet adnak a felsorolt a nyagokhoz, hogy a keverék folyós halmazállapotú legyen. A hidratonról szóló első közlemények [68, 69, 70] az akkor uj anyag alábbi előnyeit ismertették: A legkedvezőbb nedvességtartalom tartománya tág, ezért betartása nem okoz nehézséget, a hidratonrétegben nem alakul ki pórusviznyomós, megmerevedés után az anyag nem tixotróp, hőmérsékleti hatásokra nem érzékeny, az eróziónak ellenáll. A hidratonnal több csatornát, de főleg tározót szigeteltek. Az átlagosan 20 cm vastag hidratonréteget 20-30 cm vastag föld takaró védi. Az utóbbi években több cikk jelent meg, amelyek az eljárás hátrányaira hívják fel a figyelmet [71, 72, 73, 74j. A közleményekből leszűrhető az a megállapítás, hogy ha a hidraton minősége és ez alkalmazási körülményei összhangban vannak, akkor megfelelő mértékű szivárgásgátlés érhető el vele. Hazai elterjedésének akadálya, hogy a vizüveg drága és hogy a hidraton réteg fagyra érzékeny. 3.2.2.10 Agyagréteg A 3.1.4.1 pontban leirt agyagréteget földtakarás nélküli szivárgásgátlé rétegként ismertettük. Az agyagteritést védőréteggel letakarva is készítik. Ezzel megvédik az ismételt száradás-átnedvesedés és a fagyás-felmelegedés szerkezetromboló hatásától, lassítják a kiöl - dási folyamatot, lehetővé teszik vékonyabb agyag réteg építését és végeredményként meghosz— 8zabbitjók az agyag szivérgásgátló réteg élettartamét. 3.2.2.11 Tömörített talajréteg A tömörített talajréteget a 3.1.4.2 pontban ismertettük. Hogy a földtakaró alá helyezett szivárgásgátló elemek között is megemlítjük, annak az az oka, hogy a kiszáradás, ét- nedvesedés és a fagyás -felmelegedés ellen védve sokkal hosszabb élettartamú, mint földtakarás nélkül, illetőleg védelem alkalmazása esetén vékonyabb tömöritett réteg is megfelelő.
