Ivicsics Ferenc: Korszerű szivárgásgátlási eljárások alkalmazása a vízépítésben (VITUKI, Budapest, 1972)
3. Szivárgásgátlás külső réteggel
-15legalább tiz év, de elképzelhető, hogy 25 évet is kibír megrongálódós nélkül. A színe az eddigi fekete helyett kék vagy narancssárga,hogy hőelnyelő képessége kisebb legyen. A fóliák vastagsága változó. Leggyakrabban 0,2-0,4 m vastagságú fóliákat beszólnak szigetelési célra. Hazai kísérletek szerint az egyes fóliarétegek csatlakoztatását nem ragasztással, hanem egyszerű átfedéssel kell megoldani. A polietilén /PE/ fólia a polivinilkloriddal ellentétben mór eredetileg is hajlékony, ezért gyártásánál plasztifikátorra nincsen szükség. A légköri hatásoknak jobban ellenáll, mint a PVC fólia. Növényi, állati kártevőkkel szemben ugyancsak nem ellenálló, egyéb tulaj - donsógai és adatai megegyeznek a polivinilklorid fóliákéval. Műanyagfóliával való szivárgásgátlás ma a leghatásosabb megoldások egyike. A műanyagfóliás szigetelés megoldásában, illetőleg elterjesztésében a külföldi kutatók közül Laurit- zen [47, 48, 49, 50], Burton [51], Willson [52], a hazai kutatók közül Marjai [53], Szilé - gyi [65 , 64], Kovács [81, 82] fejtett ki értékes munkásságot. A műanyagfóliát partvédőmű építésénél is alkalmazzák szivórgásgátló rétegként [83]. 3.2.1.2 Előregyártott bitumen membrán Az előregyórtott bitumen membránt mint földtakarás nélküli réteget már a 3.1.2.1pont- ban ismertettük. Az ott említett lemezeket némely esetben védőréteg aló helyezik és ekkor hullámverést, de még könnyű járműforgalmat is kibírnak. Magyarországon eddig még nem alkalmazták ezt az eljárást. / 3.2.2 Munkahelyen készített rétegek 3.2.2.1 Bentonit membrán A bentonit sok montmorillonit nevű agyagásványt tartalmazó agyagféleség /jellemző tulajdonságait a későbbiekben ismertetjük/. Jó minőségű nátrium bentonitból készített tömény szuszpenzióból 1-5 cm vastag réteget helyeznek el a simára megmunkált szigetelendő felületre, majd 20-30 cm vastag homok-vagy fi- nomkavicsréteggel fedik le. Ismeretes olyan megoldás is, amikor a bentonitot por alakjában szórják az előzőleg vízzel meglocsolt felületre. A megfelelő hatás eléréséhez szükséges bentonit mennyiség általában 8-12 kg/m2. Ezt az eljárást külföldön sokfelé alkalmazzák[25, 54j• Magyarországon is már több helyen kipróbálták a bentonit membrán szivárgásgátló réteget [3l], például: 2 Martfű mellett, kötött talajba épített csatorna 300 m hosszú szakaszán 2 kg/m , 2 a tiszafüredi VIII.számú öntözőcsatornán ugyancsak kötött talajban 4 kg/m , 2 2 a diósjenői halastógót vizfelőli oldalán 600 m felületen 6 kg/m , a K III. jelű csatornán 12000 m2 felületen 4 kg/m2, a paksi halastó gátján 2500 m2 felületen 4 kg/m2, o 2 a Dunavölgyi Főcsatorna 2400 m -es felületén 5 kg/m bentonit adagolással készítettek szivárgásgátló réteget, A kísérletek szerint, ha a bentonit mennyiségét a kétszeresére emelik,megfelelően készített membrán szigetelések jó eredménnyel használhatók. 3.2.2.2 Tala.i-bentonit keverék A talaj-bentonit keverékből készült szivárgásgátló réteget már a 3.1.3.5 pontban ismertettük, mint a földtakarás nélküli szivárgásgátló réteg egyik fajtáját. Ebben a fejezetben csupán megemlítjük, mert némely esetben a talaj-bentonit keveréket védőréteggel is készítik. A védőréteg célszerű vastagsága 20-30 cm.
