Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)

4. Vízfolyások rendezése

ban éppen fordítva mozog, mint az egyenes folyószakasz örvénylései és igy a hordalékot a szelvény középpontjára tólják össze, megnehezítve a hajózás részére a mélységek vonalának követését. Az ilyen rossz gázló azonban nemcsak a hajózás szempontjából kedvezőtlen, hanem zavarja a jéglevonulást és sziget képződéshez is vezethet. 4.4 NÉHÁNY HAZAI VÍZFOLYÁS MEDERALAKULÁSA Hazánkban folyóink legnagyobb része középszakasz jellegű, azaz a hordalék általában egyensúlyban van olyan szempontból, hogy a feltöltő- dések, és kimélylilések csak igen lassan következnek be és hosszú évek megfigyelésével mutathatók csak ki. A görgetett hordalék megfigyelése és adatainak feldolgozása elsősorban a folyőszabályozóknak nyújt segít­séget, mig a lebegtetett hordalék a vízlépcsők, gátak építésekor meg­változott vízfolyásoknál, a duzzasztott térség feliszapolődásánál játszik fontos szerepet. Károlyi méréseinek feldolgozása és értékelése alapján a Dunát több szakaszra oszthatjuk az ország határain bellii. Rajka és Szap között (1850-1810 fkm) az érkező hordalék mennyisége több, mint amennyit a Duna elszállítani tud. A hordalék egyrésze tehát lerakódik és ez a sza­kasz feltöltődik. Ezen a szakaszon a folyó kanyargásra hajlamos, magá­ra hagyva, a medrét gyarkan változtatja, tehát hasonló a vízmosások hordalék-kúpjain végbemenő lefolyási viszonyokhoz. A hordalék által fel- töltött kupon folyó főmederbe közvetlenül mellékágak itt nem folynak be a Dunába, hanem a hordalék-kup két szélén megmaradt régi mederbe (Mosoni-Duna-ág , Csallóközi-Duna-ág) ömlenek be. A komáromi sza­kasz (1810-1766 fkm) átmeneti szakasz, ahol a görgetett hordalék fino­modik, a meder feltöltődése Komárom felé mindig lassúbb lesz és Ko­máromnál már megszUntntek tekinthető. A meder anyagát csak a legna­gyobb árvizek mozgatják meg, egyébként ezen a szakaszon a fentről ér­kezett hordalék áthalad. Komárom és Gerjen (1766-1521 fkm) közötti mederszakasz feneke kemény fedőréteggel van borítva, ebbe a mederbe régebbi, csapadékban bővebb geológiai korszakok idején szállított durva kavics-hordalék található, amelyik a fenéken az idők folyamán beágyazó­dott, a lapos kavicsok pikkelyszertien elrendeződtek és ilyen módon az árvizek ezt a medret mélyíteni nem tudják, ezen a szakaszon lapos, széles meder alakult ki, a folyó szigetek képzésére hajlamos (Szent­endrei sziget, Csepel-sziget, Margit sziget). A fentről érkezett hordalék ezen a szakaszon áthalad, aprózódik, azonban éppen ezért az érkező hor­daléknak megfelelő mennyiségű hordalék a szakasz végén távozik is. A szakasznak lassú mélyülését tapasztalhatjuk, megfelelően az átvonuló hordalék koptató munkájának. Ezen a szakaszon, hordalékszegénység miatt a folyó elveszti kanyargásra való hajlamosságát (az enyhe kanya­- 87 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom