Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
4. Vízfolyások rendezése
A korábbiakban ismertetett, átlagos, tipikus hossz-szelvény ritkán alakul ki az ott lerajzolt szabályos formában. A meder fejlődésének gyorsasága és általában a meder kialakulása ui. nemcsak az elragadó erőtől függ, hanem különböző sebességgel megy végbe a különböző keménységű rétegekben. Ezért a vízfolyások alsó szakaszainál is előfordul, hogy keményebb sziklaküszöb után újra felsőszakasz jelleget vesz fel a folyó, vagyis a szikla medrét mélyíteni törekszik, a hordalékmozgató erő nincs igényhevéve hordalékszállitásra teljes mértékben, tehát a sziklaküszöb előtti feltöltődő, vagy egyensúlyban levő szakaszt újra egy mélyülő szakasz követi. Példát mutat erre a 65. ábrán bemutatott vázlatos Duna hossz-szelvény, amelyik különösen a Vaskapu közelében jól mutatja ezt a jelenséget. 4.34 A gázlók alakulása A kanyarokban kialakuló csavar mozgás az inflexiók közelében fokozatosai! csökken és az inflexiókban általában megszűnik. Az inflexió után ellenkező irányú csavarovonal kialakulása kezdődik meg. A csavaráramlás intenzitása arányos a görbületi sugár reciprokáva 1. Ha a görbületi sugarak túl hirtelen változnak, vagy a homorú part érdessége a gázlók közelében kicsi (sima burkolt part), a mélységek a gázlók közelében nem szűnnek meg, hanem a felső kanyaradó mélységei oly mélyre nyúlnak bele a gázlóba, hogy két mélység is alakul ki a gázló szelvényben. (66. ábra). Az un. rossz gázlóban, amely ilyenkor kialakul, a két mélységnek megfelelően két keresztirányú áramlást láthatunk, amely azon- 86 »/■ # V ' S odorvonal Melységek
