Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)

6. Ármentesítés és árvédelem

6. ÁRMENTESÍTÉS ÉS ÁRVÉDELEM

A természetes folyók középvizei határozott mederben folynak le, azonban az árvizek a mederből kilépve a környező területet elborítják. Az árvizek csak ritkán lépnek a ki mederből, az árvizek közötti időszak elegendő ahhoz, hogy az árterületen növényzet fejlődjék, sőt ez a terület igen alkalmas mezőgazdasági művelésre.

Azokat a munkálatokat, amelyek a folyók árterületét mentesitik az időszakos elöntéstől árvizmentesitésnek, vagy röviden ármentesités- nek nevezzük. Amikor nincsen árviz az ármentesités érdekében létesült építmények és müvek üzemen kívül vannak, igénybevételük és terhelésük csak akkor következik be, ha az árviz miatt ez szükséges. Azt a tevékenységet, amelyet az árviz ideje alatt kell kifejteni annak érdekében, hogy az árvízvédelmi létesítmények feladatuknak megfeleljenek, árvízvédelemnek, vagy röviden árvédekezésnek nevezzük.

6.1 ÁRMENTESÍTÉS

6.11 Ármentesítés a vízgyűjtőterület rendezésével

Valamely terület ármentesitését többféle módszerrel is biztosíthatjuk. Megváltoztatjuk megfelelő műszaki beavatkozással a folyó vízjárását oly módon, hogy az árvizhozam csökkenjék és a kisvizek, valamint középvizek tartóssága növekedjen. Kis patakoknál és vízfolyásoknál ennek egyik módszere a vízgyűjtő terület rendezése, oly módon, hogy a vízgyűjtő terület lefolyási tényezője megváltozzék. Ezek a módszerek elsősorban mezőgazdasági módszerek, a vízgyűjtő terület növényzetével függenek össze és a vízgyűjtő területen folytatott mezőgazdasági módokkal. Hatásuk is csak olyan kisvízfolyásokra terjed ki, amelyeknek árvizét egy-egy nagyobb zápor okozza.

107 -