Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
6. Ármentesítés és árvédelem
6.12 Ármentesítés tarozással Az árvíz csökkentésének hatásosabb módszere, de még mindig csak kisebb vízfolyásoknál alkalmazható, az árvizhozam csökkentése tározással. Ha a vízfolyáson annak valamelyik szelvényében völgyzárőgá- tat létesítünk, amellyel visszatartjuk az árvizhozam nagyrészét, akkor ilyen módon csökkenthetjük a vízfolyás árvizeit. 6.13 Ármentesítés árvízi meder kialakításával Az ármentesitésnek leggyakoribb módszere az, hogy amikor a folyó völgyében szétterülő árvizet összeszoritjuk, oly módon, hogy az a középvizi meder vonalát követve, lehetőleg minél kevesebb területen zavarja meg a gazdálkodást. Lényegében ezt a módszert követtük a patakszabályozásnál a belsőségekben, ahol olyan medret készítettünk a patak részére, amely a várható legnagyobb árvíz levezetésére alkalmas. Fo- lyőknál azonban ilyen nagy meder kiépítése meghaladja a gazdaságosságot és ezért megelégszünk azzal, hogy a középvizi meder két oldalán sávot jelölünk ki az árvíz részére és ezen túl való terjedését gátakkal akadályozzuk meg. 6.14 Ármentesítés gátakkal A folyómeder partjai változó magasságúak. Azokat a partrészeket, amelyek a legnagyobb viz fölé érnek, magaspartoknak nevezzük. A folyó mentén két magasparti szakasz között levő mélyebb partok és az ehhez csatlakozó mélyebb területeket öblözetnek nevezzük. Arviz idején a folyó vize az öblözetet elboritja, ill. az öblözetnek azt a részét, amelyet az előbbiek szerint ártérnek nevezünk. Az árvédelmi gátak egy-egy öblözetet zárnak tehát _el, és az egyik magasparti szakasztól a másik magasparti szakaszig terjednek. Keresztszelvényben ábrázolva a 83. ábrán bemutatott módon zárjuk ki az ártérből az árvizet. Az ábrán jól látható, hogy az árviz lefolyási szelvénye csökken és ezért szükségképpen a gátak közé szoritott árviz magassága növekedni fog. A magasságnövekedésnél azonban nem vehet83. ábra 108