Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
5. Természetes vízfolyások szabályozása
Sz. vizs2int 74. ábra Rőzsepokróc alkalmazása partvédelemnél leg habarcsba rakásuk a folyószabályozásnál nem indokolt," mert alakjuknál fogva a kövek egymásra támaszkodása megfelelően biztosítva van és vizzárő burkolat sem kívánatos, (kedvező, ha a talajból kiszivárgó talajvíz nem emeli a burkolatot). A szárazon rakott mükőburkolatnál előnyös az egyes köveknek szabályos alakja, azonban ilyen műkövet viz alatt szőrt burkolatokhoz nem célszerű alkalmazni. A szabályos kövek nem támaszkodnak egymásra eléggé akkor, ha szabálytalanul vannak halomba szórva és ezenkívül közöttük sokkal nagyobb hézagok lehetnek, mint a szabálytalan alakú kövek között. Viz alatt szőrt burkolatok részére tehát szabálytalan műköveket célszerű készíteni. Ilyen műkövek az építés közelében olcsón előállíthatok, ha a folyó hordaléka beton készítéséhez alkalmas. 5.24 Terelőművek A terelőmüvek, vagy vezetőmüvek a régi mederbe kerülnek, mindig a homorú parton és céljuk a sodorvonal vezetése a tervezett folyő- kanyarnak megfelelően. A terelőmüvek tehát a vízben épülnek, viz alatti részük általában szórt kő, vagy esetleg kőszórások közé töltött kavicsanyag, a viz feletti részük szintén kőhányásból készült, azonban felülete kőrakatszerüen lesz elrendezve, azért, hogy sima felületet adjon és a zajló jég minél kevésbé tudja megbontani. Kőből készült vezetőmüvet mutat a 75. ábra, amelynél láthatjuk, hogy az építési vizszint felett rendezett felülete van a kőszórásnak és a meder felé egy 50 cm vastag kőszórás biztosítja a vezetőmüvet alámo- sás ellen.- 99 Ép. vizszint Rozsé pokróc
