Illés István: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
5. Természetes vízfolyások szabályozása
Vezetőmű A terelőmtiveket a part felőli oldalon mindig bekötő gáttal kapcsoljuk össze a parttal. A bekötőgát célja, hogy árviz idején megakadályozza a vezetőmű partfelöli oldala mentén történő kimélyülést. A 76. ábrán rajzolt vezetőmű belső magját kavics, vagy kotrási anyag képezi. Az épitési vizszintig viz alá szőrt trapéz keresztmetszetű kőgátak közé kerül a silányabb kavics, vagy kotrási anyag, olyan magasan töltve, amennyire súrlódási szöge megengedi. Erre kerül a kő» rakat, amely felületét burkolatszerüen rendezik. A viz alatt szőrt kő, esetleg nem fagyálló, de a vizben el nem málló kőből is épithető. Feltétlenül fagyálló követ kell azonban alkalmazni a viz feletti részek építéséhez. Kőrakat A kővel való takarékosság érdekében fejlődött ki és vált szokásossá a Tisza mellett a rőzséből és kavicsból, vagy kotrási anyagból készített vezetőmű az un. rakatos rőzsemü. A rőzsemü keresztmetszetét a 77. ábra mutatja.- 100 Vezetőmű kőből- és kavicsból Vizalatti szórt kő / Építési vizszint Sz. vizszint 'ii i Építési vizszint Kőszórás ► Meder
