Ijjas István: Vízgazdálkodási projekt tervezés (EJF, Baja, 1998)
7. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés
7.vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés A Vízgyűjtő Menedzsment Tervnek tartalmaznia kell a Terv kéziratával kapcsolatban végzett társadalmi konzultáció eredményeinek összefoglalását, a konzultáció alapján a Tervben végrehajtott változtatások összefoglalásával együtt. A Vízgyűjtő Menedzsment Tervnek hivatkoznia kell minden olyan programra és tervre, amelyeket a Keret Irányelv előír. A Vízgyűjtő Menedzsment Tervnek tartalmaznia kell azokra a tevékenységekre vonatkozó javaslatokat, amelyeket országos vagy közösségi (EU) szinten kell elvégezni. A Keret Irányelv jó vízállapot elérését tűzi ki célul, amihez a következőket tartja szükségesnek: • vízgyűjtő elvre épülő vízgazdálkodás, • a vízgyűjtők jellemzőinek meghatározása, • a felszíni víz és a talajvíz állapotának jó megfigyelése a vízgyűjtőkön, • a célok eléréséhez szükséges módszerek akció-programokba foglalása, • az előbbiek összefoglalása a Vízgyűjtő Menedzsment Tervekben, és • a Vízgyűjtő Menedzsment terv társadalmi konzultációja. A Vízgyűjtő Menedzsment Terv egyidejűleg négy egymást kiegészítő célt szolgál majd: • menedzsment eszköz lesz a Vízgyűjtő Igazgatóság számára, biztosítva minden tevékenységének a koordinálását és integrálását • társadalmi konzultációs dokumentum lesz, amely biztosítja a társadalmi elszámoltathatóságát a Vízgyűjtő Igazgatóság tevékenységének • jelentés jellegű dokumentum lesz. amely bemutatja a Közösség számára, hogy a tagországok tevékenysége összhangban van a Keret Irányelvből származó kötelezettségeikkel és • értékes információ forrás lesz a vízgazdálkodásról az Európai Környezeti Hivatal, a Közösség, más Vízgyűjtő Igazgatóságok és más érdeklődő felek számára. A Vízgyűjtő Menedzsment Terv kéziratos változatának legalább egy évvel a terv érvénybe lépése előtt le kell folytatni a társadalmi konzultációját. A konzultációs folyamat legalább 6 hónapot igényel az észrevételek összegyűjtésére és 6 hónapot az észrevételek megfontolására és a javítások elvégzésére a Vízgyűjtő Igazgatóság által. A Vízgyűjtő Igazgatóság feladatává teszik azt, hogy az érdekelt felek hozzájussanak a Terv kéziratához. Előírják azt, hogy a Terv végleges változata tartalmazza az összefoglalóját a konzultációs folyamat eredményeinek. 7.4.2 Az EU vízgyűjtő gazdálkodási tervezési irányelveinek bevezetési lehetőségei Magyarországon Magyarországon a kilencvenes évek eleje óta nagy intenzitással folyik az új szabályok, törvények és rendeletek alkotása, köztük a vízgazdálkodási tevékenységek szabályozása. A vízkészletgazdálkodással kapcsolatban a legjelentősebb új törvények: a vízgazdálkodási, a környezetvédelmi, a természetvédelmi és a területfejlesztési törvény. Magyarországnak korábban is voltak a vízi környezetvédelemre vonatkozó korszerű jogszabályai és szabályozói, de ezeket nem érvényesítették kellőképpen. A következő évek legfontosabb feladata az EU jogrendszerével való harmonizáció lesz, ami már meg is indult. Az EU jogszabállyal kötelezővé fogja tenni a Vízgyűjtő Menedzsment tervek készítését. Ennek már sok részletkérdését kidolgozták, igaz azonban, hogy egyes feladatok részletes módszertanának kidolgozását csak néhány év múlva tervezik befejezni. A Vízgyűjtő Menedzsment terveket a jogszabály fogja kötelezővé tenni, így a tervezés alapelveinek honosítása a jogharmonizáció keretébe fog tartozni, a tervezéssel járó többletköltségek is a jogharmonizáció következményeinek lesznek tekinthetők. A tervezés egységesítése az egységesen jó vízállapotok biztosítását fogja szolgálni Európában. A vízgazdálkodás egyes területei (így például a vízkárelhárítás és a vízhiányokból származó károk kezelése) csak közvetve szerepelnek az Irányelvben. Nem tisztázott, hogy ezekre vonatkozóan hogyan történik majd a tervezés, illetve a vízgazdálkodási politika kialakítása. A Vízgyűjtő Tervezés fő célja az EU irányelveiben szereplő határértékek szerinti, jó vízállapot biztosítása. Az Irányelv a jó vízállapotok elérésére szigorú határidőt szab, amit csak jól alátámasztott 54 ©Phare Program HU - 94.05
