Ijjas István: Vízgazdálkodási projekt tervezés (EJF, Baja, 1998)
7. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés
7.vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés indokok esetén lehet túllépni. A Vízgyűjtő Terveknek konkrét akcióprogramokat kell tartalmazniuk, amelyek végrehajtását az EU és a társadalom számon fogja kérni. A Keret Irányelvvel és a Vízgyűjtő Tervezéssel kapcsolatban az EU-n belül is élénk vita folyik és ez nem fog megszűnni az Irányelv életbelépése után sem. Ettől függetlenül meg lehet keresni azokat a kérdéseket, amelyekben már nem lehet nagyobb változásokra számítani, és ezekben akkor, ha hasznosak és a magyar érdekekkel nem ütköznek, sőt esetleg azokat szolgálják, célszerű már most átvennünk a tervezetben szereplő alapelveket és módszereket. Az EU Water-21 Projektjének keretében az egyik fő kutatási téma a vízgyűjtő menedzsment. A Magyarországon is beindított EUROWATER-CEC Projekt keretében valószínűleg fontos információkhoz fogunk folyamatosan hozzájutni és így gördülő módon lehet fejleszteni a hazai vízgyűjtő tervezést. Az 1996-ra elkészült hazai regionális vízgazdálkodási tervezési irányelv nagyon értékes anyag, annak harmonizálását úgy célszerű elvégezni, hogy lehetőleg minden értékét megőrizzük. A harmonizációhoz át kell tekinteni minden olyan dokumentumot, ami az eredményességet befolyásolhatja (EU irányelvek, kapcsolódó szabványok, magyarázó, előkészítő dokumentumok, vita-anyagok). Vannak az EU tervezetnek olyan alapelvei és szempontjai, amelyeket azonnal célszerű átvenni, mert az EU-hoz való csatlakozás időpontjától függetlenül nagyon fontosak Magyarország számára is. A Keret Irányelv az EU v:zzel kapcsolatos, legtontosabb jogszabálya lesz, lamelytol nemzetközi lés világviszonylatban is újdonságnak számító, minőségileg is új vízgazdálkodási politikát, egy új évszázad elejéhez illő vízgazdálkodás megalapozását várják. A világ történetében nem történt még kísérlet ekkora területen, ilyen egységes szemléletű, ennyire a vízgyűjtőkre és az élővilág fenntartható fejlődésére alapozott vízgazdálkodás megvalósítására. így a vízgazdálkodás EU harmonizációjának számunkra is azt kell jelentenie, hogy felismerjük ezt a történelmi jelentőségű mérföldkövet a vízgazdálkodás fejlesztésében és a tervezett Keret Irányelv - nagyon szimpatikus - szellemében gondolkodunk, még tovább fejlesztjük és az EU irányelvekhez igazítjuk vízgazdálkodási tervezési rendszerünket és folyamatosan fejlesztjük vízügyi politikánkat. Ezt attól függetlenül is így kell tennünk, hogy hivatalosan csatlakozunk-e és ha igen, mikor csatlakozunk az Európai Unióhoz. Különösen indokolja ezt vízgazdálkodásunk függősége a Duna vízgyűjtő felettünk lévő országaitól és vízgazdálkodásunk hatásainak fontos szerepe az alattunk lévő országokkal való kapcsolatainkban. Az EU Vízgazdálkodási Keret Irányelvével nagymértékben összhangban van az 1996-ban beindult Vízgyűjtő Gazdálkodási tervezési rendszerünk. A vízgazdálkodási tervezésnek - és ezen belül a vízgyűjtő fejlesztés tervezésnek - Magyarországon jelentős hagyományai vannak. Már 1975-ben nemzetközi konferencia volt Magyarországon a Vízgyűjtő Fejlesztésről. A most induló vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés újdonságai a konzultációs terv készítés, a piacgazdasági viszonyok figyelembe-vétele és az ökológiai rendszerekre épülő vízgazdálkodás biztosításának igénye. A javaslatok szerint a vízgyűjtő gazdálkodási terveket 33 területi egységre (vízgyűjtőre) kellene elkészíteni 1997-2000 között. Az így kijelölt vízgyűjtők igazodnak a magyarországi vízfolyások és belvízcsatornák vízgyűjtőinek határaihoz. Magyarország különleges vízgazdálkodási feltételeit jól jellemzi az, hogy a 33 területi egységnek több mint a fele olyan, hogy a vízgyűjtő jelentős része más ország területére esik. A Hortobágy-Berettyó vízgyűjtőjére (kiterjedése kb. 5.000 km2) 1995-ben elkészült egy kísérleti jellegű terv, pontosabban annak konzultációs jelentése. A végleges terv összeállítását és további néhány vízgyűjtőre vonatkozó kísérleti jellegű terv kidolgozását 1997-re irányozták elő. 7.4.2.1 A hazai vízgazdálkodás A vízügyi államigazgatási feladatok tárcák közötti megosztottságából, átfedéseiből, illetve fehér foltjaiból adódóan (például vízmennyiségi és vízminőségi problémák szétválasztása) a vízgazdálkodási feladatok ellátásában egyes esetekben zavarok vannak A privatizáció és a decentralizáció során elkövetett hibák természetvédelmi területeket adtak magántulajdonba, a csatornák menti területeknek új gazdái vannak, az új tulajdonosok mezőgazdasági és vízgazdálkodási szakmai felkészültsége sok esetben nem megfelelő színvonalú, a korábbi tanácsi vízművek a települések tulajdonába kerültek és a szétaprózódás következtében több vízműnél nem megfelelő a szakmai színvonal, ipari üzemek tönkrementek, nem lehet számon kérni rajtuk az okozott környezeti károk megszüntetését, sok a "fekete" vízhasználat (engedély nélkül kutakat fúrnak, gödröket ásnak és ezekből öntöznek). Phare Program HU-94.05 55
