Ijjas István: Vízgazdálkodási projekt tervezés (EJF, Baja, 1998)

7. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés

7.vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés

7.3 A vízgyűjtő gazdálkodási tervezés hazai irányelvei

A Magyar Köztársaság Kormánya által 1994-ben jóváhagyott "Magyarország vízügyi politikájáról" című dokumentum meg-fogalmazza, hogy:

"A vízügyi igazgatási szervezet feladata a nagyobb tájegységekre, országrészekre kiterjedő problémák megoldásának műszaki alternatíváit koncepció szinten kidolgozni, bemutatva azok hatásait és költségeit. Ez a tevékenység folyamatos tervező munkát igényel és szükségessé teszi az eredmények egységes megjelenítését. Az országos, illetve az egyes régiókra kiterjedő koncepció képezi az alapját a vízgazdálkodással kapcsolatos helyi igények ütköztetésének és segíti az érdekeltek közötti konszenzust."

7.3.1 A vízgyűjtő gazdálkodási tervezés célja

(a.) A nagyobb térségek, általában vízgyűjtő-területek vízviszonyainak, az ezt befolyásoló társadalmi, gazdasági, környezeti és területfejlesztési feltételeknek átfogó elemzése.

(b.) A vízgyűjtő jelenlegi állapotának értékelése, a problémák bemutatása; a lehetséges megoldások feltárása, összehangolása, környezeti, gazdasági szempontból való mérlegelése.

(c.) Mindezekről a társadalom érintett csoportjainak tájékoztatása, a problémákról és megoldásokról véleményük kikérése.

(d.) A vízgyűjtő kínálati terv, más szóval lehetőség-terv összeállítása, amelyből az érdekeltek információkat meríthetnek és kialakíthatják - céljaiknak, igényeiknek és a lehetőségeknek megfelelően - a maguk cselekvési programját, intézkedési tervét.

(e.) A területrendezési tervezés vízgazdálkodási vonatkozásainak megalapozása.

(f.) A rendelkezésre álló információk szintetizálásával a vízgyűjtőn belüli egyes vízgazdálkodási részfeladatok megoldásának, azok rendszerbe illesztésének megalapozása.

(g.) Nagyobb tájegységekre és az ország egészére vonatkozó vízgazdálkodási szintézis lehetővé tétele.

7.3.2 Fogalmak

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv: nagyobb térségre, általában vízgyűjtő-területre vonatkozó, a társadalmi, a gazdasági és a környezeti adottságokat, s különösen a vízgazdálkodás helyzetét átfogóan elemző, értékelő terv. Számba veszi a terület vízzel kapcsolatos problémáit és fejlesztési igényeit, valamint felvázolja és mind környezeti, mind gazdasági szempontból mérlegeli a lehetséges megoldásokat.

Vízgyűjtő: a földfelszínnek azon lehatárolható része, amelyről a csapadékvizek - közvetlenül a felszínen, vagy közvetve, a felszín alatti áramlási rendszeren keresztül - a vizsgált vízfolyás adott pontjához érnek. A felszíni és a felszín alatti vízgyűjtők határai egymástól eltérhetnek.

Vízgazdálkodás: a vizek hasznosítása, hasznosítási lehetőségeinek megőrzése, a vizek kártételei elleni védekezés (vízkárelhárítás).

Vízgazdálkodási politika: a vízzel kapcsolatos problémák megoldása érdekében konszenzust ajánl a társadalomnak a "vízbajok" megoldására, az állam és az érdekeltek közötti feladatmegosztásra.

Integrált vízgazdálkodás: a vízgazdálkodás szerves beépülése a természetitársadalmi-gazdasági folyamatokba (szűkebb értelmezésben az egyes vízgazdálkodási szakágazati tevékenységek egységes szemlélete és összehangolása).

Vízgyűjtő-fejlesztés: a vízgyűjtőre, mint természetes vízháztartási egységre vonatkozó

vízgazdálkodási jövőkép kialakítása.

Fenntartható fejlődés: a fejlődés olyan alternatívája, amely úgy elégíti ki a jelen igényeit, hogy eközben nem csökkenti az eljövendő generációk igényei kielégítésének lehetőségét.

Fenntartható gazdálkodás: olyan gazdálkodási, fejlesztési megoldásokra való törekvés, amelyek későbbi, környezeti károkkal nem járó működtetésének, fenntartásának anyagi és szervezeti feltételei a tartósan fennálló érdekeltség révén biztosítottak.

Területfejlesztés: az országra, valamint térségeire kiterjedően a társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása;

Phare Program HU-94.05

49