Ijjas István: Vízgazdálkodási projekt tervezés (EJF, Baja, 1998)
5. Műszaki szabályozás
5. műszaki szabályozás • 1993 végén az Európai Közösség tagországaiból létrejött az Európai Unió. • 1995-től Ausztria, Finnország és Svédország is az Európai Unió tagjai lesznek. Mint ismeretes a Norvégiában tartott népszavazáson leszavazták az EU-hoz való csatlakozást. Az egyes országok csatlakozása az Európai Közösséghez nem történt zökkenőmentesen. Az európai egység ötletét például eredetileg Winston Churchill vetette fel, Nagy-Britannia az országon belüli ellenállás miatt mégsem szerepelt a Közös Piac alapító tagjai között. Nagy-Britannia 1961-ben nyújtotta be a csatlakozási kérelmét a Közös Piachoz, azonban Franciaország 1963-ban - a szigetország túl erős nemzetközösségi kapcsolataira hivatkozva - megvétózta a brit csatlakozást. Végül Nagy-Britannia csak 1973-ban csatlakozott az Európai Közösséghez. Nagy-Britannia az Európai Unió létrehozását is megnehezítette, mert az Európai Uniót létrehozó maastrichti szerződést csak azzal a feltétellel írták alá, hogy Nagy-Britannia kivonhatja magát a szerződés néhány fejezetének hatálya alól. Az Európai Közösség hivatalos nyelvei az Európai Unió megalakulásáig: angol, dán, flamand, francia, görög, német, olasz, portugál és spanyol voltak. 5.3.5 Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) célja és tevékenységi köre Az Európai Szabványokat (EN) az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) bocsátja ki, amely 1961- ben jött létre az EGK és az EFTA tagországaiban működő szabványügyi szervek társulásaként. A CEN teljesítménye az első húsz évben csekély volt: 1961 és 1982 között mindössze 96 Európai Szabványt fogadott el. Ezután az európai szabványügyi szervek teljesítménye látványosan megnőtt, az ezt követő hat év alatt több mint i800 szabványt fogadtak el l(ez a szám nemcsak!Iia CEN által elfogadott szabványokat tartalmazza). A CEN-ben bekövetkezett fejlődés folytán az európai szabványtervezetek száma az 1986-ban regisztrált 220-ról 1989-ben 950-re nőtt. Az Európai Szabványnak az a célja, hogy olyan intézkedéseket határozzon meg világosan és egyértelműen, amelyek a kereskedelmet és a kölcsönös megértést megkönnyítik. E cél elérése érdekében az Európai Szabványnak • olyan mértékben teljesnek kell lennie, amennyire ez az alkalmazási területen megadott határokon belül szükséges, • következetesnek, világosnak és pontosnak kell lennie, • teljes mértékben figyelembe kell vennie a technika mindenkori állását, • keretet kell biztosítania a további műszaki fejlődéshez, • érthetőnek kell lennie olyan szakképzett személyek számára, akik nem vettek részt az előkészítő munkában. Az Európai Szabványokat az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) bocsátja ki, amely egy Európai Fórum szerepét tölti be a nem elektrotechnikai szabványosítás területén (utóbbival a CENELEC foglalkozik), előmozdítja és szervezi a kapcsolatokat minden a szabványosításban érdekelt fél: kormányok, közigazgatási szervek, gyártók, felhasználók, fogyasztók stb. között. A CEN céljait a következő tevékenységekkel valósítja meg: • A CEN - tagok által kibocsátott nemzeti szabványok összehangolása. • A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) és más szervezetek által kiadott nemzetközi szabványok vagy ajánlások egyöntetű bevezetésének előmozdítása. • Helyzetjelentés készítése a CEN - tagok szabványainak összehangolásáról. • Új Európai Szabvány (EN) kidolgozása, ha azt a nyugat-európai követelmények indokolják* és, ha nincs olyan megfelelő nemzetközi vagy más szabvány, amely referencia-dokumentumként lenne használható. Ez a megfogalmazás még abból az időből származik, amikor csak a nyugat-európai országok vettek részt az együttműködésben. • Eljárások kialakítása vizsgálati eredmények és tanúsítási rendszerek európai szintű kölcsönös elismerésére. • A világméretű szabványosítás támogatása a Nemzetközi Szabványügyi Szervezetben (az ISO - ban). • Együttműködés az Európai Közösséggel, az Európai Szabadkereskedelmi Társulással és más nemzetközi kormányzati szervekkel annak érdekében, hogy ezek hivatkozni tudjanak 34 ©Phare Program HU - 94.05
