Ijjas István: Vízgazdálkodási projekt tervezés (EJF, Baja, 1998)
4. Többtényezős döntéselőkészítési módszerek és a társadalom bevonása a döntésekbe
4. többtényezős döntéselőkészítési módszerek és a társadalom bevonása a döntésekbe végeztetjük el ezt a munkát, annál inkább kell félnünk attól, hogy akaratlanul és tudattalanul is prekoncepciók érvényesülnek a javaslataikban. Az empirikus módszer alkalmazása esetén a feldolgozás jelentős módszertani nehézségeivel kell számolnunk. A módszer nagy előnye viszont az, hogy kiküszöböli a fenti zavaró tényezőket. Mindezt egybevetve célszerű az utóbbi - kevésbé konvencionális - módszert választani. 4.1.1.2.5 Ötletbörze az értékelési szempontok kiválasztására Az értékelési szempontok kiválasztásának nehézségei olyan módszer alkalmazását teszik szükségessé, amely a szempontok körének nagymérvű kitágítását, nagyszámú, előzetes preferenciáktól mentes értékelési szempont összegyűjtését teszi lehetővé. Erre leginkább a hasonlójellegű feladatokban jól bevált, un. ötletbörze látszik alkalmasnak. A maximálisan 10-15 szakértő bevonásával lefolytatott ötletbörze a következő lépésekből áll: • annak a célkitűzésnek a pontos meghatározása, amellyel kapcsolatban ötleteket akarunk összegyűjteni; • az ötletbörze elveinek illetve szabályainak ismertetése (ha a csoport első ízben alkalmazza ezt a technikát); • a tulajdonképpeni ötletbörze megvalósítása, ötletek összegyűjtése. A probléma meghatározása: • A megoldandó konkrét problémát tömören fogalmazzuk meg. Az ötletbörze elveinek ismertetése: • Az ötletbörze levezető elnöke ismerteti az ötletbörze legfontosabb alapelveit és szabályait: • Tömören megfogalmazott ötleteket kell felvetni. Tilos minden bíráló megjegyzés a felvetett ötletekről; az értékelés későbbre marad. • Ki kell mondani minden ötletet, ami csak eszünkbe jut; minél fantasztikusabb az ötlet, annál jobb. • Az a fontos, hogy minél több ötlet merüljön fel, mert annál nagyobb a siker valószínűsége. • Az ötletbörze résztvevői ne csak a saját ötleteiket érezzék sajátjuknak, mindenki továbbfejlesztheti, összekapcsolhatja, módosíthatja a többiek ötleteit. A szempontok felvetése és feljegyzése: • Hozzávetőleg fél órát kell biztosítani arra, hogy a résztvevő szakértők tömören és gyorsan felvessék mindazokat az értékelési szempontokat, amelyek eszükbe jutottak. Az ötletbörzét az elnök vezeti, az ötleteket egy vagy két titkár feljegyzi, anélkül, hogy rögtön értékelnék és megvitatnák őket. Az elnök dolga teljesen szabad légkört teremteni, amely elősegíti, hogy a résztvevők fesztelenül kimondják minden felmerülő ötletüket, akkor is, ha banálisnak, fantasztikusnak, nevetségesnek vagy abszurdnak tűnnek. Az ötletbörzének ebben a szakaszában senkinek sincs joga kritizálni. 4.1.1.2.6 Az ötletbörze eredményeinek elő-feldolgozása A spontán "ötletvihar" eredményeképpen általában több tucat, esetleg 100-nál is több, egyelőre nyers, elemi szempont felvetése várható. Az így kialakuló szempont-lista természetesen nem lehet alkalmas arra, hogy a szempontokat az értékeléshez/összeméréshez felhasználjuk. Az ötletbörze befejezése után szükség van némi kritikai kontrollra és rendezésre. Ezt a munkát az ötletbörze résztvevői, vagy egy szűkebb (2-3 fős) szakértői csoport végezheti el. A rendezés elvégzését több tényező is szükségessé teszi: • Néhány javaslat nyilvánvalóan abszurd, ezeket törölni kell; • Több olyan javaslat is felvetődhet, amely - más megfogalmazásban - egy előző javaslat ismétlése. Ezeket a listából ki kell emelni; • A javaslatok megfogalmazása sok esetben hevenyészett, nem teljesen egyértelmű. Ezeket pontosítani kell, illetve át kell fogalmazni, természetesen a javaslattevők utólagos megkérdezése alapján. Phare Program HU-94.05 23
