Ijjas István: Vízgazdálkodási projekt tervezés (EJF, Baja, 1998)
4. Többtényezős döntéselőkészítési módszerek és a társadalom bevonása a döntésekbe
4. többtényezős döntéselőkészítési módszerek és a társadalom bevonása a döntésekbe Ez a kontroll, illetve előrendezés várhatóan csökkenti a nyers elemi szempontok számát, de nyilvánvaló, hogy a szempont-halmaz így sem lesz elég áttekinthető, kezelhető. További feladat tehát ennek az elemi szemponthalmaznak a tovább rendezése, vagyis az elemi szempontokból magasabb szempont-kategóriák kialakítása, ahol egy-egy kategória több-kevesebb - fogalmilag kapcsolódó - elemi szempontot foglalhat magába. 4.1.1.2.7 A tényezők rendezése és számuk csökkentése klaszteranalízissel A nyers tényező-halmaz rendezését igazán hatékonyan az un. klaszter analízissel lehet megoldani, ami az adatok megfelelő előkészítése után a TopTen-nel végezhető el. A feladatot szintén szakértők bevonásával célszerű megoldani a következő eljárás alkalmazásával. A szakértők feladata, hogy azokat a szempontokat, amelyeket együvé tartozónak éreznek, sorolják egy csoportba - adat-klaszterbe - és adjanak címet az így létrehozott csoportoknak (adat-klasztereknek). Nem adunk előírást arra vonatkozóan, hogy hány adat-klasztert kell kialakítani, sem arra, hogy egy adat-klaszterbe hány szempont tartozzon. Arra vonatkozóan sincs semmiféle irányelv, hogy az egyes adat-klaszterekbe foglalt szempontok száma egymással milyen arányban legyen. Sőt, külön felhívjuk a szakértők figyelmét arra, hogy az adat-klaszterek kialakítása teljesen szabadon, belátásuk szerint történjék. A feladat végrehajtásához semmiféle időkorlátozást nem adunk. A szakértők külön-külön, egymástól függetlenül végezzék az adatok rendezését. E rendezés eredményeképpen szakértőnként különböző számú adat-klasztert kapunk, amelyeket számítógépes feldolgozás, az ún. klaszteranalizis útján feldolgozva nyerhetjük a szakértők által adott osztályozásokhoz legközelebb álló szempontosztályokat. A klaszteranalizis eredményei természetesen további tartalmi értékelésre szorulnak, amit szintén a szakértők végeznek el. Általános elvnek tekinthető, hogy, egy osztályt akkor tekintünk összetartozónak. ha a szakértők megerőltetés nélkül egységesen tudják értelmezni azt, hogy mi tartozik az adott osztályba/klaszterbe. A klaszteranalizis eredményeinek felülvizsgálata után kapjuk meg a megoldandó összemérési feladathoz felhasználható, véglegesnek tekinthető döntési szempontokat. Nagyon fontos az, hogy ezeknek olyan nevet adjunk, amely pontosan, könnyen érthető módon fejezi ki azt, hogy mit fejez ki az adott szempont. 4.1.1.3 Értékelési szempontok súlyozása, egymáshoz viszonyított fontosságuk meghatározása Az értékelési szempontok súlyozása a TopTen programba beépített páros-összehasonlítás módszerével végezhető el. Egyes esetekben - különösen kisebb számú tényező esetén - a súlyozás hagyományos módon, szakértői becsléssel is elvégezhető. 4.1.1.4 Változatok értékelése szempontonként, páronkénti összehasonlítással A páronkénti összehasonlítás a TopTen segítségével elvégezhető. A páronkénti összehasonlítás a változatok rangsorolásának, az egymáshoz viszonyított relatív fontosságuk meghatározásának az egyik leghatékonyabb módszere. Akkor célszerű alkalmazni, ha hétnél illetve kilencnél több változatot kell összehasonlítani. Ha a bonyolultabb módszerek alkalmazásának biztosíthatók a feltételei, akkor a páronkénti összehasonlítást a többi módszer előkészítéséhez célszerű használni: • páronkénti összehasonlítással meghatározható a változatok összehasonlításánál figyelembe veendő értékelési szempontok egymáshoz viszonyított, relatív fontossága, illetve relatív súlyszáma, • páronkénti összehasonlítással elvégezhető a változatok rangsorolása (minősítése) olyan esetekben, amikor a rangsorolást valamilyen - a hagyományos mérésfogalom szempontjából - nem mérhetőnek tekintett értékelési tényező alapján kell elvégezni. A szempontonkénti páronkénti összehasonlítás azt jelenti, hogy a változatokat a kiválasztott szempontok szerint, páronként össze kell hasonlítani, és meg kell mondani, hogy a párba állított változatok közül melyiket tartjuk jobbnak. Ehhez elő kell állítani a vizsgált változatokból képezhető összes kombinációt. A párokat úgy kell elrendezni, hogy az egymást követő párok ne befolyásolják az összehasonlítást végző véleményét. A párosok elrendezésében kerülni kell a szisztematikus hibát, valamint az esetleges szabályos elrendezésből származó "tanulási" torzítást. Ezért a párosokat véletlen elrendezésben, azaz 24 ©Phare Program HU - 94.05
