Ijjas István: Vízgazdálkodási projekt tervezés (EJF, Baja, 1998)
3. Vízgazdálkodási tervezés
3. vízgazdálkodási tervezés Ezek a legáltalánosabb tervek, amelyek felmérik a vízkészleteket, a vízgazdálkodási problémákat és igényeket valamilyen nagy földrajzi területen és hosszú időre (50 év) előre tekintenek. A Keretterv határozza meg azokat a területeket, ahol olyan komplex vízgazdálkodási problémák vannak, amelyek részletesebb regionális- vagy vízgyűjtő- terv (B.szint) készítését teszik szükségessé. (B.)Szint. Regionális vagy Vízgyűjtő Tervezés (Regional or River Basin Planning). Ennek keretében kisebb területekre részletesebb vizsgálatokat végeznek. Feltárják a víz- és területkészleteket egy kiválasztott területen, amelyen a középtávú (15-25 év) szükségletekre és kívánságokra koncentrálnak. A problémák megoldására többcélú projekt változatokat javasolnak, tanulmányozzák ezek várható hatásait és eredményeit. (C.)Szint. Projekt Tervezés (Project Planning), Alkalmazási (Megvalósítási) Tervezés, Tanulmányok (Implementation Studies). Ezek olyan programok vagy megvalósíthatósági tanulmányok, amelyek a magasabb szintű tervekben megfogalmazott akciótervek lebonyolítására koncentrálnak rövid és közép távon (10-15 év). A C.szintű tervezéshez az Egyesült Államok Vízügyi Tanácsa részletes útmutatót készített (U.S.Water Resources Council, 1983). Az Egyesült Államokban előbbieken kívül még más típusú vízgazdálkodási tervek is készülnek (Goodman, 1984). Ilyenek például a következők: Egycélú, az egész Egyesült Államokra, vagy egyes államokra kiterjedő tervek (pl. vízellátás, vízenergia, hajózás). Egycélú regionális tervek (folyó völgy, szolgáltatási terület - ez több vízgyűjtőre vagy ezek részeire terjedhet ki, például egy vízerőmű által árammal ellátott terület, vagy egy regionális vízmű). Tanulmányok valamilyen különlegesen jelentős vízhasználó számára (például egy nagyon nagy város, amely több száz kilométer távolságból is kap ivóvizet). Tanulmányok valamilyen különösen nagy projekt engedélyeztetéséhez vagy anyagi támogatás elnyerése érdekében valamilyen különösen nagy program megvalósításához (például a világbanktól). Tanulmányok valamilyen nagy program környezeti hatásainak elemzéséhez. Az Egyesült Államok vízgazdálkodási tervezési irányelveiben a 80-as évek elejétől hangsúlyozottan jelentkeztek egyes szempontok. Ilyenek voltak például a következők: Egy gazdaságilag olyan fejlett ország, mint az Egyesült Államok, az eddigieknél kisebb gazdasági növekedést is elfogad annak érdekében, hogy a környezeti és szociális szempontok nagyobb súlyt kaphassanak. A vízkészletek megőrzése (water conservation) és a nem-szerkezeti (nonstructural) változatok (például a problémák megoldása építkezések nélkül) nagyobb szerepet kell, hogy kapjanak a tervezésben, mint eddig. A vízkészletek megőrzése olyan tevékenységeket kell, hogy jelentsen, mint: • a vízigények csökkentése, • a vízhasználatok hatékonyságának növelése, a vízveszteségek és a szennyezések csökkentése, • a terület-gazdálkodási gyakorlat fejlesztése a víz megőrzése érdekében, • a szerkezeti módszerek alkalmazása mellett lehetőleg mindig ki kell dolgozni nem-szerkezeti módszereket alkalmazó tervváltozatokat is (vízigény csökkentő módszerek, a menedzsment gyakorlat megváltoztatása, szabályozási politika fejlesztése, árrendszer fejlesztése stb.). Az Egyesült Államokban a regionális tervezés típusainak megkülönböztetésére használják az Átfogó Regionális Tervezés (comprehensive regional planning) vagy Integrált Tervezés (integrated planning) elnevezést, ami körülbelül ugyanazt jelenti és a Mester Tervezés (master planning) megjelölést is, ami valamivel egyszerűbb probléma-csomag megoldására készülő terv készítését jelenti (kevesebb cél, kevesebb vízgazdálkodási rendszer elem stb.). Phare Program HU-94.05 17
