Ijjas István: Vízgazdálkodási projekt tervezés (EJF, Baja, 1998)
3. Vízgazdálkodási tervezés
3. vízgazdálkodási tervezés 3.5 A víz- és környezeti politikák integrálása az Európai Unió tagországaiban Az Európai Unió országai csak kis mértékben integrálják víz- és környezeti politikájukat. Még a szomszédos országok is csak nagyon nehezen jutnak egyezségre a folyókkal kapcsolatos politikájuk integrálásában. A folyóvölgyek fenntartható fejlődése szempontjainak érvényesítéséhez a jövőben az Európai Unió tagországainak jobban kell integrálniuk a víz- és környezeti politikájukat (Krol, 1993). Ennek egyik hasznos segédeszköze az, ha a politikák, tervek és programok kialakításában figyelembe veszik az Európai Közösség Környezeti Hatásvizsgálat Direktívájának (EC Directive on the Assessment of the Effects of Certain Public and Private Projects, 85/337/EEC) előírásait és az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (UN Economic Commission for Europe - ECE) Nemzetközi Környezeti Hatásvizsgálatok Egyezménye (Convention on Environmental Impact Assessment in Transboundary Context, 25 February 1991) megállapításait. Előbbieknél is hatékonyabb eszköze lehet a fenntartható fejlődés szempontjai érvényesítésének az Európai Közösség Politikák, Tervek és Programok Környezeti Értékelése Direktívájának (EC Commission Draft Directive on the Environmental Assessment of Policies, Plans and Programmes, XI/194/90-Rev.2-EN, 10 January 1991) alkalmazása (Krol, 1993), mert ez az előbbiekkel ellentétben nem egyedi projektekre vonatkozik és részletes tervezési folyamatra fogja kötelezni a tagországokat. Krol (1993) véleménye szerint a nemzetközi vízgazdálkodási politika kialakításához a legjobban felépített irányelvet az Európai Gazdasági Bizottság (Economic Commission for Europe - ECE) Nemzetközi Vízfolyások Védelme és Használata Egyezménye jelentené (ECE draft Convention of the Protection and Use of Transboundary Watercourses and International Lakes, ENVWA/R.53, 28 November 1991). Az Egyezmény tervezetéből kiemeljük az alábbiakat: Az országok közötti együttműködés nem korlátozódhat egyes projektekre, kiválasztott területekre, vagy egyes gazdasági szektorok politikájára, hanem egyeztetett, általános politikákat, programokat és stratégiákat kell kidolgozni az egész vízgyűjtő területre, vagy annak részeire. Az ökológiai rendszerek megőrzése és rehabilitálása általános elv, nem korlátozható a magas ökológiai értékűnek minősített területekre. 3.6 Az OECD ajánlásai a Vízgazdálkodási Projektek Menedzselésével kapcsolatban (Döntéselőkészítés és a Beruházások Értékelése) Magyarország a közelmúltban az OECD - Organisation for Economic Co-operation and Development tagja lett. Ez azt jelenti, hogy az eddigieknél nagyobb mértékben oda kell figyelnünk az OECD vízgazdálkodással kapcsolatos elveire és ajánlásaira. A vízgazdálkodási projektek menedzselésének, a döntéselőkészítésnek és a beruházások értékelésének elősegítéséhez kézikönyvet adott ki az OECD, amely nagy részletességgel és korszerű gondolkodásmóddal foglalkozik a témával, Magyarországon azonban nem ismerik. A kézikönyv első része a vízgazdálkodási projekt menedzselés megalapozásával foglalkozik. A tárgyalt fő témakörök a következők: • vízgazdálkodási tervezés munkaterve, • vízgazdálkodási projektek értékelésének alapelvei, • vízgazdálkodási projektek tervezésének és menedzselésének intézményi háttere, • többcélú vízgazdálkodási projektek integrálása a nemzeti és regionális tervekbe, • kockázat és bizonytalansági szempontok a vízgazdálkodási tervezésben. A második rész a gazdasági alapelveket és finanszírozási módokat tárgyalja: • vízgazdálkodási tervezés gazdasági alapkérdései, • hasznok és költségek megállapításának alapmódszerei, • különböző vízgazdálkodási céloknak megfelelő hasznok és költségek megállapítása, • finanszírozás és árazás, 18 ©Phare Program HU - 94.05
