Ijjas István: Konfliktuskezelés a vízgazdálkodásban (EJF, Baja, 1998)
3. A konfliktusok okai, típusai és kezelésének módszerei
3. a konfliktusok okai, típusai és kezelésének módszerei • részben érdekközösségen, részben érdekellentéten alapuló konfliktusok (kevert motívumú konfliktusok) • külső forrás bekapcsolásával minden szereplő nyertes lehet (van olyan stratégia is, amikor minden fél veszít) A konfliktus értelmezése társadalom és kultúra-függő! 3.3 Konfliktusok típusai forrásuk szerint • Érdekek ütközése, erőforrás szűkössége. • Eltérő preferenciák érvényesítése. • Eltérő értékek érvényesítése, pl. egyik fél a gazdaság fejlesztését, a másik a környezet megóvását részesíti előnyben. • Eltérő tudás és információháttér, illetve az információk eltérő értelmezése, pl. nem értenek egyet abban, hogy mit kell veszélyesnek tekinteni. • Előnyök és hátrányok egyenlőtlen megoszlása. 3.4 Környezeti konfliktusok Környezeti konfliktusok szereplői: • néha nehezen azonosítható csoportok, • csoportok önmagukban sem egységesek, • nézeteik és érdekeik nem mindig tisztázottak, • hatalmi viszonyaik bonyolultak, sokszor áttételesek, • tagjaik más, ellentétes érdekű csoportokhoz is tartozhatnak, • stb. Környezeti konfliktusok sajátosságai: • Veszélyek hatásai összegeződnek (savas eső, ózonlyuk stb.). • Újabb technológiák által okozott veszélyek (pl. atomerőművek). • Hasznot sokan élvezik, veszélyeket kevesebben érzik (pld. veszélyesanyag kezelő létesítmények). • Környezeti mozgalmak megélénkültek. • Értékváltás a társadalomban: szükségletek önkéntes korlátozása. Környezeti konfliktusok feloldásában különösen fontos szempontok: • érintettek részvétele a döntésekben, • bizalom elérése, • érintettek felvilágosítása, • teljességre törekvő tájékoztatás, • véleménytorzulások kivédése, • igazságosság, méltányosság, kompenzáció, • vitahelyzetek megfelelő kezelése, • hatalom, fenyegetés mellőzése, • döntési eljárások legitimitásának biztosítása, elfogadtatása. 26 ©Phare Program HU - 94.05
