Ijjas István: Konfliktuskezelés a vízgazdálkodásban (EJF, Baja, 1998)
2. A társadalom bevonása a döntésekbe
2. a társadalom bevonása a döntésekbe 2.5.1.2 Tiltakozás és ellenpropaganda Az önmeghatározásnak ezen fajtája elméletileg mindenkinek a rendelkezésére áll, aki elegendő kitartással és megfelelő hajlammal rendelkezik ahhoz, hogy ilyen tevékenységet folytasson. 2.5.1.3 Levelezés Az önmeghatározás legegyszerűbb formája a levelezés. Ez nemcsak az állampolgároknak a hivatallal folytatott levelezését foglalja magába, hanem számos más módját is az önmeghatározásnak. Ezek: a meghallgatásokon szétosztott kérdőívek kitöltése; újságokban közölt kérdőívek kitöltése és beküldése; a hivatal által megadott, ingyenesen hívható telefonszámon való bejelentkezés. Rádió és televízió hirdetések is jól használhatók arra, hogy a tervezők és döntéshozók ösztönözzék az állampolgárokat arra, hogy azonosítsák magukat. A rádió és a televízió kétirányú kapcsolatot is lehetővé tesz nyilvános, élő műsorok formájában, ahol szakemberek, tervezők vesznek részt. Tőlük lehet kérdezni telefonon a műsor ideje alatt. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy az önmeghatározás a csoportok és egyének azonosításának egyszerű, olcsó és hatékony módja. Természetesen nem használható egymagában, mert a nyilvánosságnak nem minden része azonosítható ilyen módon. 2.5.2 A döntéshozók határozzák meg a bevonandókat A döntéshozókon ebben az esetben a tervezőket, a döntések előkészítőit és a döntéshozókat kell érteni. A bevonandó nyilvánosságot ők határozzák meg. Ehhez természetesen idő és pénz kell, amelyet feltétlenül biztosítani kell ahhoz, hogy eredményesen lehessen folytatni az azonosítási munkát azok körében, akiket a beruházás érint. Ennek néhány módszere a következő: 2.5.2.1 Szervezetek számbavétele A szervezetek számbavétele azoknak a szervezett csoportoknak a felkutatását jelenti, akik érdekeltek a részvételben. A szervezetek listái több úton is hozzáférhetők. A telefonkönyvek szaknévsorai, a kereskedelmi kamara listái stb., mind létező lehetőségek a szervezetek összeírására. Ez a módszer megfelelő az azonosítási munka elindítására, mivel gyors, olcsó és jó alapot szolgáltat a további azonosítási munkához. Ez a módszer egymagában nem elégséges, mivel az ily módon nyert listák általában minden erőfeszítés ellenére is hiányosak. 2.5.2.2 Földrajzi analízis A földrajzi analízis nem más, mint térképek és esetleg légi fotók alapján meghatározni azokat az egyéneket és közösségeket, akiket érint a beruházás. Az első feladat annak a térségnek a körülhatárolása térképen, amelyet közvetve vagy közvetlenül érintenek a munkálatok, ezután kerülhet sor az ezen a területen élő, dolgozó állampolgárok számbavételére. Várhatóan ők azok többek között, akik részt fognak kérni a tervezésben, hogy érdekeiket érvényesíthessék. A földrajzi analízis jól alkalmazható például abban az esetben, amikor egy tározó létesítése kapcsán lakó- vagy munkahelyeket kell megszüntetni az ártér elárasztása miatt. 2.5.2.3 Történeti analízis A múltban lezajlott közvélemény bevonási programok eredményeit, listáit használja az aktuális probléma megoldásához. 2.5.2.4 Összehasonlító analízis Más a nyilvánosságot hatékonyan bevonó, hasonló jellegű döntési folyamatokban résztvevők listáit hasznosítják. 2.5.2.5 Megbeszélések Olyan személyekkel, csoportokkal folytatnak megbeszéléseket, akik már a tervezési folyamat részesei, és tudomásuk van olyanokról, akiknek szintén érdeke a részvétel, de még nem jutottak el odáig. Ezeket is bevonják a munkába és folytatják velük is a felmérést. Ezt addig végzik, míg új információhoz jutnak. A fenti módszert a szakma, mint "hógolyó módszert" emlegeti. 22 ©Phare Program HU - 94.05
