Ijjas István: Konfliktuskezelés a vízgazdálkodásban (EJF, Baja, 1998)

2. A társadalom bevonása a döntésekbe

2. a társadalom bevonása a döntésekbe (4.) Alapelv HA A TÁRSADALOM ÚGY ÉRZI, HOGY EGY FONTOS DÖNTÉST NEM MEGFELELŐ VAGY JOGSZERŰ MÓDON KÉSZÍTETTEK ELŐ, MÉG AKKOR SEM FOGADJA EL A DÖNTÉST, HA EGYÉBKÉNT NEM LENNE KIFOGÁSA ELLENE. B. Csoport: MIÉRT AKAR A TÁRSADALOM ÉSSZERŰ LENNI ÉS MIÉRT VÁRJA A DÖNTÉSHOZÓKTÓL AZT, HOGY FELELŐSSÉGTELJESEN CSELEKEDJENEK ? A társadalom ésszerűen viselkedik és ezt várja a döntéshozóktól is! (5.) Alapelv A TÁRSADALMAT ALKOTÓ KÜLÖNBÖZŐ ÉRDEKCSOPORTOK SOKFÉLE IGÉNYT TÁMASZTANAK, HANGOZTATJÁK A VÁGYAIKAT, SOKSZOR ELÉG ÉSSZERŰTLEN KÍVÁNSÁGOKAT ÉS SZÜKSÉGLETEKET VETNEK FEL. A TÁRSADALOM KÉPES ARRA, HOGY KÜLÖNBSÉGET TEGYEN A JOGOS ÉS JOGTALAN IGÉNYEK ÉS KÍVÁNSÁGOK KÖZÖTT. Nem szabad, hogy a szakembereket félrevezesse az a tény, hogy egyes emberek teljesen ésszerűtlen igényeket támasztanak velük illetve a projektjükkel szemben. A társadalom képes arra, hogy megértse azt, hogy az ilyen igények kielégíthetetlenek, illetve nem szabad őket kielégíteni. Ehhez azonban a szakértőknek meg kell magyarázniuk azokat a tényeket, amelyek a döntéshozók álláspontját alátámasztják. Ha a szakemberek nem tesznek különbséget a jogos és a kevésbé jogos igények között, akkor a társadalomnak a jogos igényeket megfogalmazó - legtöbbször jelentősebb része - ellenük fordul! (6.) Alapelv EGY ÉRDEKCSOPORT, AMELY VISSZAUTASÍTJA A RÉSZVÉTELT A PROJEKT-TERVEZÉS KEZDETI SZAKASZÁBAN,DE AMELY KÉSŐBB TELE VAN ELLENVETÉSSEL MINDEN OLYAN MEGOLDÁSSAL SZEMBEN, AMELYET A DÖNTÉSELŐKÉSZÍTŐK VAGY BÁRKI MÁS JAVASOL, ELVESZTI A HITELÉT A TÁRSADALOM ELŐTT AKKOR, HA NYILVÁNVALÓ, HOGY A RÉSZVÉTELÉT A DÖNTÉSHOZÓK VAGY A KÉPVISELŐIK NYOMATÉKOSAN KÉRTÉK, DE Ő EZT HATÁROZOTTAN VISSZAUTASÍTOTTA. Nagyon fontos az, hogy a döntést előkészítő állami hivatal minden fontos érdekcsoportot igyekezzen bevonni a döntési folyamatba. Nem az a cél, hogy a felhívást elutasító érdekcsoport hitelét megrontsák a társadalom előtt. A döntés eredményessége szempontjából azonban fontos az, hogy a társadalom tudomást szerezzen arról, hogy minden fontos érdekcsoportot nyomatékosan kértek a bekapcsolódásra. Ebben az esetben akkor, ha egy érdekcsoport olyankor támaszt újabb igényeket, amikor ezeket már nehéz figyelembe venni, a társadalom nem engedi sikertelenné tenni a döntési folyamatot. Ehhez azonban a társadalmat nagyon korrekt módon, pontosan tájékoztatni kell! C. Csoport: MIT JELENT A LÉNYEGES, HATÉKONY CSELEKVÉSI TERV? Nem elég meghatározni a probléma helyes technikai megoldását lehetővé tevő cselekvési tervet, hanem ezzel összhangban ki kell dolgozni a cselekvési terv megvalósításának lényeges, hatékony módszerét is. (7.) Alapelv HA A TÁRSADALOM ELFOGADHATÓNAK TEKINTI EGY PROJEKT DÖNTÉSELŐKÉSZÍTÉSI FOLYAMATÁT, AKKOR HAJLANDÓ ELFOGADNI EGY OLYAN PROJEKTET IS, AMELY EGYENLŐTLEN HATÁSSAL VAN A KÜLÖNBÖZŐ ÉRDEKCSOPORTOKRA. Természetesen nem mondható az, hogy a társadalom nem szeretne egy olyan projektet, amely minden érdekcsoportra egyforma hatással van. De mi a helyzet akkor, ha ez lehetetlen ? Általában a társadalom nem kíván lehetetlent! Ha a hatások nem oszthatók el igazságosan, az a legfontosabb, hogy a döntéselőkészítési folyamat a projekt kidolgozása alatt korrekt és a társadalom által elfogadható legyen. Phare Program HU-94.05 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom