Ijjas István: Konfliktuskezelés a vízgazdálkodásban (EJF, Baja, 1998)
2. A társadalom bevonása a döntésekbe
2. a társadalom bevonása a döntésekbe lehetőséggel és bekapcsolódik a döntéselőkészítés folyamatába. Különösen igaz ez az átlagállampolgárokra. A bevonandó társadalom meghatározása bonyolult feladat. Meg kell keresni a közvetlenül és közvetve érintett és a nem érintett, de érdeklődő társadalmi csoportokat. Ez történhet: • önmeghatározással (amikor társadalmi csoportok és egyének valamilyen formában jelzik azt, hogy be kívánnak kapcsolódni a döntéselőkészítés folyamatába), • harmadik fél által történő meghatározással (amikor egy erre a célra szakosodott vállalkozás ad szakvéleményt a bevonandók köréről, hazánkban azonban tudomásunk szerint még nincs ilyen) és • a létesítmények építését, átalakítását, bővítését végeztető vállalkozás, vagy az általa megbízott tervező vizsgálatai alapján. A társadalom bevonása az építési, átalakítási vagy bővítési költséget és a megvalósítás időszükségletét általában növeli, ennek ellenére feltétlenül indokolt és gazdaságos is, mert elkerülhető a megvalósítás akadályozása illetve leállítása a társadalom által. A társadalom bevonása költséges, a külföldi példák azt mutatják, hogy elérheti az építés, átalakítás vagy bővítés megvalósítása költségeinek 1-2 százalékát és a tervezési költségek 10-20 százalékát. Különösen magasak lehetnek a költségek akkor, ha az adott témakörben felingerelt társadalmat kell bevonni a döntéselőkészítésbe. Ilyenek például jelenleg hazánkban a környezet- és vízgazdálkodási és az energiatermeléssel kapcsolatos döntéselőkészítési folyamatok is. A társadalmi csoportokkal folytatott párbeszédnek sokféle módszere van, egyes módszerek egyes társadalmi csoportok esetén hatékonyak, más csoportok esetén nem. A társadalom bevonását segítő kézikönyvekben vannak segédletek a különböző társadalmi csoportok esetén leghatékonyabban alkalmazható módszerek kiválasztására. Nagyon jól megtervezett és végrehajtott társadalom bevonási folyamatnak is lehet negatív az eredménye, az esetek többségében azonban az eredmény pozitív. Annak, hogy a társadalom a döntéseket elfogadja, alapfeltétele a döntés indokoltságának kifogástalan szakmai alátámasztása. 2.2. A társadalom bevonásának alapelvei A nemzetközi szakirodalom a társadalom vagy a nyilvánosság részvétele, a társadalom vagy a nyilvánosság bevonása, az állampolgárok bevonása stb. néven körülbelül ugyanazt a fogalmat jelöli. Sokat beszélnek ma hazánkban is a nyilvánosság szerepéről, azonban ez legtöbbször a nyilvánosságra hozás vagy a közvéleménykutatás szorgalmazásában jelentkezik és csak nagyon kevés esetben tesznek kísérletet a nyilvánosság tényleges bevonására. Sokszor keverik a Public Relations és a nyilvánosság bevonása fogalmakat. Ezek között van ugyan kapcsolat és vannak átfedések, azonban nem ugyanazt jelentik. A hazai konfliktusok bizonyítják, hogy a döntéshozók és döntés előkészítők nem ismerik azt eléggé, hogy a nyilvánosság folyamatos részvételének milyen tudományosan alátámasztott és elemzett módszerei alakultak ki az elmúlt húsz évben a világon, és ennek alkalmazásával milyen kedvező és kedvezőtlen tapasztalatokat szereztek. Nagyon fontos, hogy ezeket a tapasztalatokat tanulmányozzuk, hogy ne kövessük el ezen a téren ugyanazokat a hibákat, amelyeket külföldön elkövettek. Nem lehet a külföldi (USA, Kanada, Hollandia, Ausztria, stb.) tapasztalatokat, módszereket alapos elemzések nélkül átvenni, és Magyarországon bevezetni, adaptálásukat a hazai körülmények figyelembevételével kell elvégezni. A nyilvánosság bevonásával kapcsolatban az Egyesült Államokban szerezték a legtöbb tapasztalatot, ott 1970 óta jogszabály írja elő például azt, hogy a környezeti hatásvizsgálatokba be kell vonni a nyilvánosságot. Az összes eset 15-30 százalékában a nyilvánosság bevonása a környezeti hatásvizsgálatok területén történik. Ugyanakkor több szerző rámutatott tanulmányában arra, hogy a jogszabályok és útmutatók ugyan előírják azt, hogy be kell vonni a nyilvánosságot, de nem adják meg azt, hogy milyen módszerrel és részletességgel. Hazánkban nem készítenek nyilvánosság bevonási terveket és a külföldi szakirodalomban is csak utalásokat lehet találni arra, hogy mit kell tartalmaznia egy ilyen tervnek és hogyan kell elkészíteni. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a külföldi jó és rossz tapasztalatok körültekintő elemzése alapján minél gyorsabban elterjedjenek hazánkban a nyilvánosság bevonásának Phare Program HU-94.05 7
