Ijjas István - Kiss Guba Ferenc - Molnár Tibor: Mezőgazdasági vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1981)
5. Elágazó csőhálózatok méretezése lineáris programozással
Csökkenő sorrendben kell felsorolni az előző adattal megegyező számú csőátmérőt. Ha a kártya megtelik, a felsorolást egy másik kártyán kell folytatni. Ezért van az adatlapon két sor a csőátmérők számára. 4. Lyukkártya típus és folytatása Csőérdesség jellemzője (valós) Az átmérők sorrendjében kell a csőérdességi jellemzőt felsorolni. Értéke minden átmérő esetén más lehet. Ha a kinematikai viszkozitás helyére nullát írunk, a csővezetékekben keletkező nyomásveszteséget a számitógép a Házén-Williams, egyébként a Colebrook- White-képlettel számolja. Ha a Házén-képlettel számolunk, akkor a <jf kódszámot (utasítást) jelent a számitógép számára, számértékének nincs köze a viz kinematikai viszkozitásához. Hazen-Williams-féle képlet alkalmazása Ha a program a nyomásveszteségeket a Hazen-féle képlettel számítja, a csővezetékek anyagának és állapotának figyelembe vételére szolgáló Hazén-íéie szorzótényezőt (alfa) kell megadni az átmérők sorrendjében. A Hazen-Williams-féle képlet a következő alakban irható: £= oC. 0,21 . Q1’85 . D-4,86 ahol £ - a fajlagos nyomásveszteség, m/100 m ha cC- a csővezeték anyagától és állapotától függő szorzótényező, Q - a csővezetékben szállított vízhozam, nrVsec és D - a csővezeték átmérője, m A Hazen-Williams-féle képletet egyes szakirodalmi munkák más alakban közlik: 1,85 ahol £ - a fajlagos nyomásveszteség, m/100 m oC - a csővezeték anyagától és állapotától függő szorzótényező, v - vizsebesség a csővezetékben, m/sec és D - a csővezeték átmérője, m Az Országos Vízügyi Hivatal által kiadott irányelvek alapján jelenleg a tervezők a földbe épített öntöző csővezetékekben keletkező nyomásveszteséget <£ = oC 35,457 . D 0,63 145
