Ijjas István - Kiss Guba Ferenc - Molnár Tibor: Mezőgazdasági vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1981)

5. Elágazó csőhálózatok méretezése lineáris programozással

- azbesztcement csövek esetén oC = 0, 7- műanyag csövek esetén cC= 0,55

szorzótényező figyelembevételével tervezik. Az igy számított nyomásveszteséget helyi veszteségekkel nem növelik.

Colebrook-White-képlet alkalmazása

Ha a program a nyomásveszteségeket a Colebrook-White-féle képlettel számítja, a csőérdességet (mm) kell megadni az átmérők sorrendjében. A fajlagos nyomásveszteség (<£,) számitása a közismert

£=

/ 2 A v

D 2g

m/m

képlettel történik, ahol

v - a csőben mozgó viz sebessége, m/sec D - a csővezeték átmérője, mm

A / tényező számitása a Colebrook-White-féle összefüggéssel történik:

= -2 log

3í5lV +

VD \[Á

k

3,71 D

\) - a kinematikai viszkozitás, m /s k - a csőérdesség, m

Az adatlapon a csőérdességet mm-ben kell megadni. Jelenleg a következő értékekkel célszerű számolni:

azbesztcement csövek esetén k = 0,29 mm műanyag csövek esetén k = 0,04 mm.

Ezekkel az értékekkel körülbelül ugyanakkora nyomásveszteség adódik, mint a Házén-Williams-képlet esetén oC = 0,7 illetve oC= 0,55 figyelembe vételekor. A képletek eltérő szerkezete miatt olyan oC és k érték nem adható meg, amellyel a teljes vizhozamtartományban ugyanakkora nyomásveszteség adódik.

Ha valamelyik gyártmány előállítója az előbbieknél kisebb értéket garantál, akkor ezektől el lehet térni, de ellenőrizni kell, hogy a gyár által garantált értékek a csőkötések okozta és egyéb helyi veszteségeket tartalmazzák-e.

A fajlagos nyomásveszteség számításakor a csővezetékek belső átmérőjét kell figyelembe venni. Ügyelni kell arra, hogy az azbesztcement csöveknek a belső átmérőjét, a műanyag csöveknek viszont általában a külső átmérőjét közük a katalógusok (az utóbbiból a falvastagság kétszeresét le kell vonni a nyomásveszteség számításakor).

146