Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)
2. rész. A Kiskörei-vízlépcső építése - 2.1 Dóra Tibor–Hankó Zoltán–Jurcsek Viktor: A Kiskörei-vízlépcső és öntöző-rendszer létesítményei, és azok tervezési, kutatási munkája
valamint a gyártási feltételek megteremtése indokolták a csőturbinák alkalmazását. A duzzasztómű nagyméretű elzárótábláira és azok mozgatóberendezésére vonatkozó részletes vizsgálatok kimutatták, hogy a billenőtáblás szegmens főelzárás fülke nélküli megvalósítása, elektro-olajhidraulikus mozgatóberendezések alkalmazása az egyéb műszaki feltételek egyidejű megvalósítása mellett igen gazdaságos megoldást eredményez. Ez a korszerű mozgatású főelzárás, amely Európa legnagyobb ilyen szerkezetei közé tartozik, lehetővé tette 3,6 m széles pillérek alkalmazását, amely szélesség ilyen méretek mellett minimumnak tekinthető. Nagy jelentőségű a duzzasztómű hosszának csökkentése, mert a pillérek szélességének csökkentésével méterenként mintegy 2—3 millió Ft megtakarítás érhető el Az elvégzett vizsgálatok, valamint a gyártási, szállítási feltételek felderítése és biztosítása igazolta a választott megoldást. A nagy vízépítési szerkezetek tervezésére és megvalósítására vonatkozó hazai előírások hiánya szükségessé tette egységes tervezési előírás megszerkesztését, amely alapul szolgált a különféle szerkezetek méretezéséhez. Külön előírás készült az általános és különleges üzemi feltételekre. amely alapján a szerteágazó tervezési munka az egységes kívánalmak teljesítése érdekében koordinálható volt. A vízlépcsőnél a tervezési, építési és bonyolítói tevékenység összehangolásához nyújtottak jó műszaki és gazdasági alapot az összefoglaló tervek, így az általános terv, a folyamatosan vezetett „genplán” és a generálorganizációs terv. A hidrológiai előmunkálatok során a Kisköre feletti hullámtéri tározó értékelése, a hasznosítható vízkészletnövekedés meghatározása, a hosszú- idejű (60 éves) tiszai természetes állapotokat tükröző vízhozamidősor előállítása jelentett különlegesebb feladatot, a rutinszerű és egyéb célú hidrológiai feldolgozásokon (a tartóssági és a gyakorisági értékeken), valamint nagyvízhozamok valószínű értékeinek meghatározásán felül. A Kiskörei-vízlépcső szelvényének jellemző vízállás és vízhozam adatai az 1901—1960-as időtartam adatainak feldolgozása alapján a következők : Eddig észlelt legkisebb víz...................................... A vízlépcsőn áteresztendő legkisebb víz . . . Középvíz...................................................................... Eddig észlelt legnagyobb víz (2,2%-os valószínűségű) ................................................................ m . O. sz. m3/s 79,94 56 79,83 45 83,90 510 90,78 3620 A különböző valószínűséggel várható vizek: legnagyobb 10%-os 5%-os l°/o-os 0,1%-os m. O. sz. 89,97 90,35 91,12 92,04 m:,/s 2719 3127 4032 5254 legkisebb m. O. sz. 80,13 80,08 80,03 m:,/s 75 70 65 75
