Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)
2. rész. A Kiskörei-vízlépcső építése - 2.1 Dóra Tibor–Hankó Zoltán–Jurcsek Viktor: A Kiskörei-vízlépcső és öntöző-rendszer létesítményei, és azok tervezési, kutatási munkája
A megvalósítás szempontjából döntő a megfelelő építőipari és gépipari háttér, illetve esetenként a kooperáció, vagy import lehetősége. Máskor a megfelelő technológiai háttér kidolgozására, bizonyos új műszaki megoldások alkalmazásának bizonyító erővel történő alátámasztására volt szükség a tervezési munka megalapozása érdekében. a) Tervezési előmunkálatok A tervezési előmunkálatok közül kívánatos kiemelni azokat, amelyek egyike-másika különleges műszaki feladat előkészítését célozta, és így a szokványostól eltérő, vagy sajátos munkát igényelt. A műszaki-gazdasági megalapozás átfogó tervműveletként elkészült beruházási program a komplex célú létesítményrendszer teljes értékelését adta. Bemutatta a rendszer vízgazdálkodásban betöltött szerepét, a művek szükségességét, gazdaságosságát, a telepítés indokolását, valamint a kapcsolódó, gyűrűződő hatások regionális összefüggéseit. Bizonyította, hogy az érintett térség ipari, kommunális, mezőgazdasági vízigényeinek kielégítése és a fejlesztési lehetőségek biztosítása a vízi közlekedés, üdülés megvalósítására milyen döntő szerepet játszik az általános gazdasági fejlődés tervszerű megvalósításában. A komplex beruházások költségmegosztásának, valamint az érintett térségben az öntözéses gazdálkodás bevezetése talajtani és agroökonómiai megalapozásának korszerű vizsgálata módszertanilag is új és jelentős munka. Ezek a vizsgálatok kimutatták a közös érdekeltségű komplex létesítmények megvalósításának előnyeit és bizonyították, hogy az érintett térség mezőgazdasági termelését — a talajtani adottságok figyelembevételével — a kívánt mértékben bizonyos határon felül szárazgazdálkodással csak a pótlólagos ráfordítások csökkentő hatékonysága mellett lehet fokozni. Ezért az öntözés bevezetését nem a száraz termelés felső határához, hanem a száraztermelés gazdaságilag még hatékony ráfordítás-hozam egyensúlyához célszerű igazítani. Az öntözés bevezetése a talajok tápanyag-forgalmának megjavításával a nagy adagú szerves- és műtrágyák hatékony hasznosításának lehetőségét is biztosítja. A Tisza vízkészletének növelésére sok változatú műszaki-gazdasági elemzés készült, amely alapján egyértelműen igazolható volt, hogy a Kis- kö'réi-vízlépcső és a felette elhelyezkedő hullámtéri és medertározás a legkedvezőbb megoldás. Tanulmánytervek alapozták meg a legfontosabb, legkritikusabb műszaki megoldásokat és különféle változatok részletes vizsgálata szolgált alapul a választáshoz. A vízerőmű Kaplan turbinás és csőturbinás változatainak vizsgálata mutatott rá a csőturbinák alkalmazásának előnyeire. A jobb hatásfok következtében emelkedik az energiatermelés. Bár a gépészeti berendezések súlya csökken, de ugyanakkor nő azok egységára. A lényegesen kisebb építmény 14 000 m;3-rel kevesebb vasbeton beépítését igényli, amelyhez a munkagödör, a talaj vízszint-süllyesztés, valamint a fel vízi és alvízi öblözet kisebb mérete mint további kézzel fogható előny járul. Ezek a vizsgálatok, 74
