Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)
2. rész. A Kiskörei-vízlépcső építése - 2.1 Dóra Tibor–Hankó Zoltán–Jurcsek Viktor: A Kiskörei-vízlépcső és öntöző-rendszer létesítményei, és azok tervezési, kutatási munkája
retű hidraulikai modellkísérletek végrehajtásánál elsősorban a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet laboratóriumát — a természetbeni kísérletek végrehajtásánál kivitelező vállalatokat, egyéb előmunkálatoknál pedig társtervező vállalatokat kellett igénybe venni. A kiviteli tervezés során az alvállalatba adott munkákban főleg tervező vállalatok vettek részt, elsősorban különleges tervezési feladatok megoldásával. Legfontosabb társtervezők — az Erőmű- és Hálózattervező Vállalat a vízerőmű villamostechnológiai és hálózattervezési munkáiban, — a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Irodái a daruk tervezésében, — a Postai Tervező Iroda a híradástechnikai, — az Út- és Vasúttervező Vállalat az utak, vasutak és hidak tervezésében működött közre, és — a Ganz-MAVAG, a fővállalkozásában készülő gépgyári berendezések gyári terveit készítette. A teljes tervezési munka generáltervezését, a munkában részt vevő 20 VIZITERV osztály és az összes külső alvállalkozó munkájának koordinálását, egyeztetését, valamint a tervezési alapelvek kialakítását és rendszeres érvényrejuttatását a munkára kijelölt létesítményi főmérnök vezetése alatt álló Tiszai Létesítményi Főmérnökség végezte. A vízlépcső építési munkahelyén, ahol sokrétű és koncentrált építési feladat jelentkezik, a VIZITERV létrehozta állandó helyszíni művezetői és kitűzői apparátusát a fokozott tervezői művezetés végrehajtására. Ez a kiskörei kirendeltség részben a mindennapi kivitelezési munkák során nyújt azonnali segítséget a felmerülő problémák megoldásához, részben koordinálja az igen szerteágazó szakvezetői művezetések ellátását, ezenkívül elvégzi a létesítmények kitűzését, valamint azok ellenőrző mérését. 3. A tervezési munka megalapozása A tervezőt ilyen hatalmas méretű és igen nagy tömegű, bonyolult szerkezeteket és műszaki megoldásokat igénylő munka természetszerűen arra ösztönzi, hogy olyan feltételeket teremtsen munkája nyomán a létesítményeket megvalósítók, majd az üzemben tartó számára, amelyek mellett azok munkája eredményes lehet. Kedvező beruházási feltételek mellett a korszerű létesítmények megvalósítását és a maximális üzemi és biztonsági igények kielégítését kellett célul kitűzni, hiszen az épülő művek élettartama — a tényleges és a gazdaságos élettartam egyaránt — igen nagy, a működtetés biztonságához jelentős gazdasági és egyéb érdekek fűződnek. A fenti célokat annál könnyebben lehet elérni, minél inkább megalapozott, megszokott tervezési feladat elvégzéséről van szó és minél nagyobb a tervezők felkészültsége, gyakorlata, továbbá minél .jobban ismerik a mindenkor elérhető műszaki színvonalat és annak felhasználási lehetőségeit. 73
