Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)

1. rész. A Kiskörei-vízlépcső jelentősége - 1.1 Dégen Imre: A Kiskörei-vízlépcső vízgazdálkodási jelentősége

csatornák legalkalmasabb kiágazási helyének, a műtárgy megfelelő hidraulikai feltételeinek, az építés organizációs követelményeinek figyelembe vétele.

Az 1960-as aszályos évek szűkös vízkészletgazdálkodási helyzete és az öntözés gyors ütemű fejlődése is sürgette újabb vízpótló művek építését. A II. ötéves tervről szóló 1961. évi II. törvény (63. §) már elrendelte, hogy a II. Tiszai-vízlépcső és öntözőrendszerei megvalósításához szükséges építési munkákat a II. ötéves terv időszakában meg kell kezdeni és az öntözés kiterjesztése tárgyában hozott 2066/1961. (XII. 19.) sz. kormányhatározat a beruházási program elkészítéséről is intézkedett.

A konkrét döntéshez azonban az addigi tanulmányok még nem nyújtottak kellő alapot és a beruházási politikában, a beruházási célok és eszközök közötti aránytalanságban mutatkozó nehézségek is hátráltatták az építés megkezdésére vonatkozó kormányzati elhatározást.

A már korábban kimunkált tanulmányterv alapján 1964-ben elkészült a beruházási program, amelynek kidolgozásánál a Földművelésügyi Minisztérium álláspontjának megfelelően határozták meg az öntözendő területek nagyságát és megoszlását, az öntözési víznormákat, valamint — több mezőgazdasági kutató intézet és szakszerűen gazdálkodó hazai és külföldi öntözőgazdaság termelési eredményeinek figyelembevételével — az öntözéssel elérhető terméstöbbleteket.

Ezzel párhuzamosan

— az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elfogadta a Kiskörei-vízlépcső és öntözőrendszereinek létesítésére vonatkozó koncepciót. A koncepció a Kiskörei- vízlépcső és öntözőrendszerei létesítését fontosnak, népgazdaságilag jelentősnek minősítette, megvalósítását időszerűnek tartotta, javasolta a beruházási program jóváhagyását és a beruházásnak a III. és IV. ötéves tervben való beiktatását;

— Szolnok megye területére — mint az öntözőrendszerben leginkább érintett megyére — agrárökonómiai alapozó tanulmány készült;

— a Kiskörei-öntözőrendszer hatásterületére, valamint a Duna- és Dráva- völgyi öntözőrendszerekre összehasonlító agrárökonómiai vizsgálat készült, amely a száraz és öntözéses gazdálkodás változatait, gazdaságossági számításon alapuló sorrendiségét, a fejlesztés mértékét határozta meg.

A Kormány Gazdasági Bizottsága három ízben foglalkozott a kiskörei létesítményrendszer építésével. A 10 157/1964. GB sz. határozatában rendelkezett arról, hogy az érdekelt főhatóságokkal egyeztetett végleges beruházási programot a Gazdasági Bizottság elé kell terjeszteni. A Földművelésügyi Minisztériummal és az Országos Tervhivatallal együttesen készített és az érdekelt tárcákkal egyeztetett második előterjesztést a Gazdasági Bizottság 1964. szeptember 30-i ülésén tárgyalta és úgy foglalt állást, hogy az Országos Tervhivatal elnökének a beruházás megvalósítási ütemére és a III. ötéves tervben e célra előirányozható beruházási keretre vonatkozó javaslata alapján határoz a létesítmény megvalósításáról.

1965-ben az Országos Vízügyi Főigazgatóság a beruházást mezőgazdasági, műszaki, gazdaságossági szempontok és a népgazdaság teherbíróképességének figyelembevételével három építési ütemre bontotta és elkészítette az első építési ütem részletes megvalósítási tervét. Végül a Gazdasági Bizottság 10 212/1965. számú határozatában döntött az első ütem megvalósításáról, az építési munka 1967. évi és a duzzasztás 1973. évi megkezdéséről.

1966 végén megkezdődik a vízlépcső munkagödrét körülvevő körtöltés építése, majd 1967-ben a munkagödör kiemelése és kísérleti munkák indulnak meg a talaj réseléssel készült szigetelőfüggöny alkalmazására. A vízlépcső tulajdonképpeni építése 1968-ban kezdődött meg.

27