Ihrig Dénes (szerk.): Kiskörei-vízlépcső - Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete (OVH – VITUKI, Budapest, 1973)
1. rész. A Kiskörei-vízlépcső jelentősége - 1.1 Dégen Imre: A Kiskörei-vízlépcső vízgazdálkodási jelentősége
A vízlépcső rendeltetése, hogy — a Tisza érintett szakaszán a lefolyási viszonyok kiegyenlítésével a hasznosítható vízkészletet 300 millió m3-es tározótérfogattal 144 m3/s-os, majd nagy távlatban 400 millió m3-es tározótérfogattal 175 m3/s-os vízhozammal növelje; — az úszó vízkivételek miatt a duzzasztott térben eddig mederben hagyandó 35 m3/s-os többletvízhozamot felszabadítsa; — a növekvő mezőgazdasági és ipari vízigényeket nagyobbrészt gravitációs úton kielégítse, 300 000 ha öntözésre berendezendő terület, 12 000 ha halastó és ipari üzemek vízellátását megoldja; — évi 103 millió kWh villamosenergiát termeljen; — 1350 t-ás hajók közlekedésére alkalmas, 120 km-es hajóutat létesítsen; — a Tisza — duzzasztással érintett — 120 km-es szakaszán a szivaty- tyús vízkivételeket részben megszüntesse, a megmaradóknál az emelési magasságot csökkentse; — a tározó 127 km2-es vízfelületével üdülési és sportolási lehetőséget teremtsen. A Kiskörei-vízlépcső alapvető szerepével összefügg, hogy lehetővé válik nagy vízhozamokat felhasználó ipari üzemek telepítése ebben a térségben. Ez a szempont a beruházási program készítésének időszakában még nem kapott jelentős szerepet. Ma már az öntözés vízigényén túl az ipari vízigény is számottevő, mivel a Kiskörei-vízlépcső hatásterülete fejlődő iparú és fejlett mezőgazdaságú térség. Így a Kiskörei-vízlépcső és csatlakozó művei Leninváros és ipari üzemeinek vízgazdálkodási alaplétesítményei is. Az olefin program keretében a Tiszai Vegyi Kombinát bővítésével évente 250 000 t etilént termelnek, a Tiszai Kőolajfinomító évi termelése eléri a 6 millió t mennyiséget, a Tiszai Erőmű pedig 2000 MW teljesítőképességgel épül ki. Ezzel egyidejűleg Leninváros népessége eléri a 30 000 főt. A nagyarányú fejlesztés következményeként rövid távon 36 m3/s, távlatban pedig 63 m3/s felszíni frissvízigény merül fel. A létesítményrendszer fő részei: a vízlépcső, a böge és a tározó, a nagykunsági és a jászsági öntözőrendszer (9. ábra). A Kiskörei-vízlépcső létesítményrendszerének méretei, hosszú élettartama és a feladat összetettsége követelték meg, hogy a kivitelezésnél korszerű, magas műszaki színvonalú megoldásokat alkalmazzanak. A tervezők az új tervezési elvek, módszerek kidolgozásával, új méretezési eljárások és a gépi számítástechnika széles körű felhasználásával (hidrológiai adatok gépi feldolgozása, a vízlépcső alaplemezének számítógépes méretezése stb.) segítették elő a korszerű műszaki megoldások alkalmazását. Az építők újszerű építéstechnológiák alkalmazásával és korszerű építésszervezéssel oldották meg új, nagy felkészültséget igénylő feladataikat. A vízlépcső a Tisza 404 fkm szelvényében, jobb parti átvágásban, Kisköre község határában épült. A vízlépcső három egybeépített főmű28