Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)
II. rész: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története - 9. A Körös–Berettyó vízrendszer
11.75. ábra. A sarkadi szivattyútelep (69). Ez a belvízrendszer négy öblözetre tagozódik: Büngösdi, Hosszúfoki, Bodzás-zugi és Vargahosszai öblözetre. Az első öblözet vizeit a Büngösdérből alakult főcsatorna viszi a Köröstarcsával szemközt a Kettős-Körösbe,- torkolatánál épült 1889-ben a 0,5 m3/s kapacitású szivattyútelep, amelyet 1950-ben további 2,0 m3/s kapacitással bővítettek. A második öblözet vizeit a Hosszúfoki IV. főcsatorna szállítja a Kettős-Körösbe,- torkolatánál van a Hosszúfoki I. sz. szivattyútelep, amely 1898-ban épült és 1,0 m:!/s kapacitású; a Hosszúfoki IV. főcsatorna összeköttetésben van a Büngösddel és tehermentesithető az 1955-ben Okány határában épült 2,0 m3/s szivattyúteleppel úgy, hogy a telep a vizet a Határér főcsatornába emeli. A Bodzászug vizeit a VIII. sz. főcsatorna gyűjti össze és vize az 1949-ben épült, 1,0 m3/s kapacitású szivattyúteleppel emelhető a Hosszúfoki főcsatornába. A Hosszúfoki főcsatornát 1855—56-ban ásták ki először. Azóta többször bővítették, mert a Holt-Sebes-Körös és a Fekete-Körös közti terület legfőbb belvízi befogadója.* A főcsatorna kettős-körös-i torkolatánál a fejlődésnek megfelelően már négy szivattyútelep van,- ezek I. 1,0 m3/s — 1898, II. 6,8 m3/s 1900, III. 6,0 m3/s - 1917, IV. 8,5 m3/s - 1955, vagyis az itteni összkapacitás 22,3 * A belvízrendszer kiépítését az 1852-bcn alakult (1885- ben újjászervezett) Hosszúfoki Armentesítő Társulat hajtotta végre. Érdekeltségi területe 45 ooo ha volt. (Koloss- váry ö. 5. sz. í. m. 154-156 p. stb.) m3/s. Végül a Vargahosszai öblözet V. sz. főcsatornája Békés községgel szemközt viszi vizét a Kettős-Körösbe. Torkolatánál 1900-ban 0,3 m3/s kapacitású, majd 1955- ben további 4,0 m3/s kapacitású telep épült. Sarkadi belvízrendszer (70). Két öblözetre tagozódik. Az egyik a Gyepes—Kopolya- öblözet. A Gyepes és a Kopolya főcsatorna is határunkon túlról érkezik és Sarkadnál egyesül. Az egyesülés felett ágazik ki balra a Bárkás főcsatorna, mely lehetővé teszi a Fekete-Körösbe való vízleveztést; torkolatánál épült 1943-ban a sarkadi 9,5 m3/s kapacitású szivattyútelep (75. ábra). Az egyesülés alatt és a Bárkás főcsatornára épült tiltok segítségével szabályozható a vizek levezetése. Az egyesülés utáni Gyepes főcsatorna a Hosszufoki főcsatornába torkollik. A Gyepesbe két szivattyútelep emel vizet, a peckesi, 1955-ben épült 1,0 m3/s és a torkosi ugyanakkor épített 0,5 m3/s -os szivattyútelep. A másik öblözet a Határ-ér csatorna öblözet, amelynek vizeit a határunkon kívülről érkező Kölcs-ér és ennek folytatását képező — és a Hosszúfoki főcsatornában folytatódó — Határ-ér csatorna gyűjti össze. A számos csatorna közül hétnek a torkolatánál szivattyútelep van, amelynek össz- kapacitása 8,7 m3/s. Építési idejük részben 1924—25, részben 1955. Körösök szöge belvízrendszer (71). A Fekete- és Fehér-Körös, továbbá az országhatár által alkotott terület belvízrendszere három öblözetre tagolható. Az öblözetek a 23 353
