Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)
II. rész: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története - 9. A Körös–Berettyó vízrendszer
tartási munkák folynak. E mellett a század elején megindultak a folyócsatornázási munkák is, amikről szintén kell szólni, mert a folyócsatornázás is lényegileg vízszabá- lyozási tevékenység, jóllehet már a vizek hasznosítását szolgálja. A bővítési és fejlesztési munkák során a Hármas-Körösön Bökénynél a 3/a számú. Mezőtúrnál a 21/a és 22/a számú. Halászteleknél egy kettős átmetszés készült. A Berettyón 1897—1914 között, Hegyközszent- imre alatt 17, továbbá 1925—1931. években Bakonszeg és Eszlár között további 25 átvágás készült és ezzel az átvágások száma 81-re emelkedett. 1925—31. között a töltéseket is emelték és erősítették.285 A Körösök csatornázásának munkája 1905—1906-ban indult meg a Hármas-Körös torkolata felett 5,5 km-rel létesített Bokányi Vízlépcső (duzzasztómű és hajózsilip) megépítésével. A Poirée-rendszerű lefektethető keretes tűsgát a folyó kisvizét 2,5—3 m-re duzzasztja fel, s Békésszentandrásig biztosítja a szükséges 2 m-es hajózási vízmélységet. Az egész építmény vasbeton cölöpökön nyugszik. A hajózózsilip hasznos mérete 68x10 m. Nevezetessége, hogy ez volt az első vasbeton hajózózsilip. Építése a külföldi szakkörökben és a szakirodalomban is élénk érdeklődést keltett.286* A folyócsatornázási munka második létesítménye a Hármas-Körösön a 48 fkm-nél 1936—1942 között épült Békésszentandrási Vízlépcső, mely a Kettős-Körösön Békésig, a Sebes-Körösön Körösladányig, a Hortobágy—Berettyó Főcsatornán pedig Túrke- véig duzzasztja vissza a folyó kisvizét. (Duzzasztási magassága 4,5—5,2 m). Ezzel a Körösök hajózható szakasza kereken 110 km-rel nőtt. A 2x22 m-es táblás duzzasztómű az eredeti mederben, a 85x12 m hasznos méretű hajózózsilip a jobb parti hullámtéren mintegy 700 m hosszú oldalcsatornában épült. A duzzasztómű a Tiszántúl öntözőrendszerének első nagy műtárgya. Elsősorban azzal a céllal épült, hogy a partmagasságig duzzasztott folyó vizéből gravitációsan lehessen öntözővizet venni. A mederben és a holt medrekben tárolt víz mintegy 25 000 kh öntözését teszi lehetővé. A vízlépcső — építése idején — az ország legnagyobb, s a Tiszalöki Duzzasztómű megépülése után, ma is az ország második legnagyobb vízlépcsője.286 A Békéss-zentandrási Vízlépcső által előállított víziút megfelelő hasznosítását a Hortobágy—Berettyó-főcsatorna 1936—42. években épült új vasbeton torkolati árvíz* Tervezője Ziclinsky Szilárd műegyetemi tanár, a vasbetonépítés hazai úttörője. kapuja és hajózó-zsilipje, valamint az 1940 —42-ben épült békési kikötő és gabonatárház biztosítja. 9.2.4 A Körös—Berettyó-völgy belvízrendezése A Körös—Bercttyó-völgy belvízrendszerének ismertetése a terület vízrajzi gazdagsága és differenciáltsága, valamint a bel- vízszabályozási feladatok bonyolultsága miatt az eddigiektől némileg eltérő módszert kíván. Tekintettel arra, hogy itt van az ország legsűrűbb belvízcsatorna-hálózata és hogy az egyes rendszerek szervezeti hovatartozása az idők folyamán meglehetősen változó volt, a szabályozási munkákat a tényleges földrajzi adottságoknak és differenciáltságnak legjobban megfelelő mai beosztásban — az Országos Vízgazdálkodási Keretterv beosztásában — tekintjük át. Mielőtt azonban az egyes belvízrendszerekben végzett munkák ilyen ismertetésére rátérnénk, külön meg kell emlékeznünk az Élővíz, a Hortobágy—Berettyó és a Kék- Kállócsatorna, valamint a Sebes- és a Fekete-Körös közötti övcsatorna születéséről. Csatornák Élővíz-csatorna. Mint az előzőekben láttuk, 1860-ban készült el a Gyula—Békési nagy csatorna, amely Gyula felett indul ki a régi mederből. Az 1860. évet követő száraz esztendőkben Gyula, Békéscsaba és Békés rendkívül nélkülözték a rajtuk keresztül folyt, de most már holt Fehér-Körös vizét. Már korábban, az 1830-as években megépült a mai határainkon kívül eső József nádor malomcsatorna, amely Buttyin- nél a bal parton ágazik ki és a magyar—román határ közelében, Gyulavarsádnál ömlik vissza a Fehér-Körösbe. Kézenfekvő volt az élő vizet a malomcsatornából kivenni és egy új, mintegy 10 km hosszú csatornával (amely az Élővíz-csatorna nevet kapta) Gyulánál az elhagyott Fehér-Körös medrébe vezetni. Ma a Gyula—Csaba—Békésen átmenő és vízzel ellátott Holt-Fehér-Köröst hívjuk Élővíznek. Az elnevezés indokolt, mert partjai mentén jelentős öntözéses gazdálkodás folyik. Az Élővíz azonban egyben belvízfőcsatorna is.'Az 1881. évi árvízkor az Élővíz is kiáradt, amikor Gyulát és Békést csak rendkívüli védekezés mentette meg a pusztulástól. Ezért 1882-ben a malomcsatorna eredeti bcömlését visszaállították és a malomcsatornából kiágazó Élővíz kiágazásánál zsilipet építettek. A csatornának élővízzel való ellátása céljából Gyula felett a Fehér-Körös medrébe lefektethető keretes tűsgátat, továbbá egy felette kiágazó és Gyulánál a Holt-Fehér-Körösbe torkolló új. 349
