Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)

II. rész: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története - 9. A Körös–Berettyó vízrendszer

A Fekete-Körösön a Bodoky-terv végre­hajtása előtti időben is jelentékeny munkát végeztek. A tárgyalt időszakban pedig 13 malom bontását, a Tőz, Hollád és Görbedi- patak rendezését, Gyantától a torkolatig 76 átvágást és mindkét parton Békésig való töltésezést terveztek. A terv azonban — amint azt már a Fehér-Körös szabályozásá­nál elmondtuk — módosult. Csak a szana- zugi csatlakozó új kis mederszakasz és fe­lette 5 új átmetszés és 2 átmetszésbővítés épült meg. Szabályozás után a folyó Gyan­ta község és a torkolat közötti 176 km-ről 107 km-re rövidült. Mind az átmetszések, mind a töltések elkészültek 1861-ig. A töl­tések az 1855-ös nagyvíz felett 0,78 m ma­gasságban, 2,36 m koronaszélességgel és 50 öl = 95 m hullámtéri távolsággal épültek meg. A Körösök szabályozásában kiemel­kedő esztendő az 1879. év, amikor új álta­lános és átfogó szabályozási terv készült, amelynek végrehajtását még ugyanazon év­ben megkezdték. 9.2.2 A Körös—Berettyó vízrendszer sza­bályozása '1879—1895 között* A Bodoky-féle terv végrehajtása során hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy az mó­dosításra szorul. Az agyagtalajba vágott át­metszések vezérárkai nem fejlődtek kellő mértékben és általában a mederképződés nem alakult a várt módon. A hullámtér szé­lessége a terv szerintihez képest sok helyen szűkebb, sok helyen pedig túl bő volt. Megváltozott a nagyvizek lefolyási ideje és annak a célkitűzésnek mielőbbi elérése lát­szott kívánatosnak, hogy a Hármas-Körös árhullámai előzzék meg Csongrádnál a Ti­sza tavaszi árvizének tetőzését. Ilyen körül­mények és kívánalmak mellett természetes, hogy a gyulai folyammérnöki hivatalt új szabályozási tervek készítésére utasították. Mindenekelőtt újból megállapították azt a legnagyobb víztömeget, amit az egyes fo- lyóknak kiöntés nélkül szállítaniuk kell. Ezt a Fehér-Körösön 351 m3/s, a Fekete-Körö­sön 422 m3/s, a Sebes-Körösön 390 m3/s és a Berettyón 113 m3/s-ban álllapították meg. A Hármas-Körös levezetendő víztömegéül a négy folyó 1279 m3/s együttes vízhozamá­nak 85%-át, vagyis 1087 m3/s-ot vették az­zal az okoskodással, hogy a négy folyó ár­vize nem egyszerre tetőzik. Az új terv főbb előirányzatai az alábbiak voltak: A Hármas-Körösön a meder az 1855. évi kisvíz alatt 2,0 m-re 25,0 m fenékszélesség­gel, 1:3 arányú oldalrézsűkkel építendő. A védtöltések egymástól 600 m, koronájuk a legnagyobb víz felett a torkolatnál 1,5 m * Gallacz J. 41. sz. i. m. 456-480. p. 2m 0 10m 11.73. ábra. A Hármas-Körös töltéseinek fejlő­dése magas és 6 m széles legyen; a hullámtéri magas terep a fenék felett 4,5 m magassá­gig lehordandó (73. ábra). A Bodoky-féle terv alapján készült 36 átvágásból csak az 1. számú fejlődött ki, míg a többi nem. Eze­ket a most megállapított teljes mederszel­vényre kell kikotorni. A Kettős-Körösön az 1855. évi kisvíz alatt 1,5 m mélyen 20 m szélességű, 1:3 ré- zsűarányú meder építendő. A hullámtéri szélességet 300 m-ben írja elő a terv és a hullámtéri terep itt is leásandó a +4,50 m-es vízszintig. A Bodoky-terv alapján ké­szült 13 átmetszésből csak 5 fejlődött ki, ezért a többieket tervszerűen ki kell bőví­teni. Ugyancsak előírja a terv a Szanazug— Békés közti nagycsatorna fenékszélességé­nek 20 m-re való kikotrását. A Sebes-Körösön az 1—6. számú átmet­szések bővítését írta elő a terv. A felsorolt összes munkák tervszerűen el­készültek és 1895-ben fejeződtek be. A meg­mozgatott földmennyiség 10,5 millió m3 volt. A szabályozási munkák megkezdésének itt is a vízimalmok lebontása volt a felté­tele, ami a befolyásos malomtulajdonosok­nál nehezen volt végrehajtható. Jellemző erre, hogy az utolsó malomnak, a Berettyó kismarjai malmának a lebontása csak 1888- ban történt meg. A tárgyalt időszak említésre méltó ese­ménye volt az, hogy a gyulai folyammérnö- ki hivatal 1887-től a munkáknál mellőzte a vállalatbaadást és áttért a házi kezelésű ki­vitelre. Több év adatait egybevetve megál­lapítható, hogy a házilagos munka jobb és olcsóbb volt, mint a vállalati. Míg vállalat útján átlag 50 krajcárba, addig házilag csak 35-be került egy m3 földmunka. 9.2.3 A Körös—Berettyó vízrendszer sza­bályozása 1895 után A gyulai hivatal szabályozási tervének végrehajtása 1895-ben befejeződött. Ezzel az árvízi és belvízi kártételek elleni védeke­zést szolgáló vízszabályozások lényegileg befejeződtek. Azóta az igények növekedé­sével előálló fejlesztési, bővítési és fenn­348

Next

/
Oldalképek
Tartalom