Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)
II. rész: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története - 7. A Felső-Tisza-vidék Tiszabecstől Tokajig
11.61. ábra. A Túr torkolati bukója eltérően a Tisza-, vagy Szamos-szabályozás- tól, itt a folyómeder rendezése, illetve kialakítása és a mindkét parti árvédelmi töltés építése egyidejűleg történt. Mindkettőt a Tisza—Szamosközi Ármentesítő és Belvíz- szabályozó Társulat hajtotta végre Kövessy Győző min. biztos irányításával 1927—1930 között. Az új Túr-meder az országhatártól kiindulva, a Nagyhódos melletti régi 12 átvágással kiegyenesített Túr-ágban fut 18,2 km hosszban, majd innen észak felé kiágazva, teljesen új meder épült, ami Sonkádot félkörben öleli körül, majd Kórod és Cseke között a Tiszába torkollik. Az új meder fenékszélessége 22 méter és hossza 11,6 km, s a régiből való kiágazásánál vízosztó épült, amely két műtárgyból áll: egy alacsony bukógátból, amely a Nagyar felé futó Holt- Túrba tereli a max. 5,0 m3/s élővizet és egy kettős csőzsilipből, amely lehetővé teszi a Túr nagyvizeinek a kizárását. Az élővíz egyrészt állatitatási célokat szolgál, másrészt a turistvándi vízimalom éltetője. (60. ábra.) A holttá vált Túr-meder mint Túr- belvízfőcsatorna tölt be fontos szerepet a belvizek levezetésében. Az új Túr-csatorna tiszai torkolatánál a csatorna építésével egyidejűleg vasbeton torkolati bukólépcső épült, miután a Túr-csatorna feneke 2,90 m-rel magasabb, mint a Tisza kisvízszintje. (61. ábra.) Mellékvize a jobb parton betorkolló Palád-csatorna és a bal parton betorkolló Sáréger-csatorna. A régi Túr-patak Kömörő közelében volt elágazásánál a Na- gyar felé tartó ág medrét elzárták. Azóta nem siet a Kis-Túr a Tiszába, „mint a gyermek anyja kebelére", ahogy azt Petőfi e helyen megénekelte. A szabályozott Túr esése 25 cm/km. A két parton épült töltés távolsága kereken 100 m és a töltések között lefolyó árvíz legnagyobb hozama 300 m:l/s. 7.1.4 A Szamos szabályozása233’ 251 Bár az árvédelmi töltések építése, mint ármentesítési tevékenység a fejlődés folya mán elszakadt a folyószabályozási munkáktól, mégis az árvédelmi töltés lényegileg nagyvízi folyószabályozási mű. Ennek megfelelően e fejezetben is együtt tárgyaljuk a folyó szorosabban vett szabályozási munkáját, valamint a töltésépítési munkákat, annak ellenére, hogy a Szamos menti töltéseket a belvízi csatornahálózattal együtt építették ki. Az ősi állapotot feltüntető térképeken látható Szamost összehasonlítva a maival, megállapítható, hogy a folyó vonala egyenesebb, a kanyarulatok jóval enyhébbek. A mederátmetszések létesítését az 1855-ben alakult Szamos-szabályozási Társulat kezdte el, de 10 év alatt kiderült, hogy a feladatot megfelelő anyagi erő és műszaki felkészültség nélkül megoldani nem lehet. Maradandó eredmények akkor születtek, amikor a munkát az illetékes állami folyammérnö- ki hivatal vette kézbe. így már 1890-ben elkészült a Szamos új torkolati szakasza mintegy 1300 m hosszban, amelynek eredményeképpen a Szamos nem Jánd községgel szemközt, hanem jó két kilométerrel lejjebb, Gergelyugornyával szemközt torkollik a Tiszába. Ettől kezdve vált a szabályozatlan Túr — a Szamos helyett — a Tisza mellékfolyójává. A további mederátvágások tervszerű végrehajtását az 1895. XLVIII. te. bizto- sitotta. Így épült meg a sályi, porcsalmai. 297
