Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)

II. rész: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története - 3. A Duna Budapesttől a déli országhatárig

Egyéb vízszabályozások a Duna bal part­ján Az eddig említetteken kívül még voltak különálló kisebb lecsapolások is. A kultúrmérnöki szolgálat első idejéből való munkálat volt 1881-ben Fajszon 70 ha lecsapolása 5700 m3 földmunkával. Budapest közelében a gyáli öblözetben Maglód, Gyömrő, Monor között, szintén ős­mocsaras, tőzeges területek voltak, Sorok­sárnál a Gyáli-patak völgyében 6 km hosz- szú tőzeges rét terült el, sőt tovább, Szöl- lősgyálnál is volt két mocsaras rét. Már 1850 körül épült itt egy csatorna, mely a Halomegyháza és Gyál határában levő magaslatot átvágta és a vizet a sorok­sári Nagyturjánba és onnan a Duna-ágba vezette. A csatornát, mely 15,8 km hossz­ban a vecsési határig terjedt, 1881-ben ren­dezték és 1896-ban újra tisztogatták, 1914- ben pedig 5 km-rel meghosszabbították. A számos ágból álló csatornahálózatot, mely az összes bajokat rendezte, a kultúr­mérnöki hivatal tervei szerint 1922 után építették meg. 3.2.3 Budapest—Paks közötti Duna jobb parti ármentesítések, vízrendezések és lecsapolások Vízszabályozások a Duna-menti öblözet­ben172 Budapest—Paks között a hegyekkel, majd löszös dombokkal szegélyezett Duna jobb parti területeken csak kisebb, keskeny öb- lözetek vannak, ahol az árvíz ki tudott lép­ni. Ezekkel jelentéktelen voltuk miatt elein­te nem sokat törődtek. Csak az igények megnövekedésével kezdték ezeket is meg­védeni a Duna árvizei ellen (1. 33. ábrát). Közvetlen Budapest határán létesítette a Főváros a nagytétényi sertéshizlaldát az el­ső világháború idején. Nem számoltak azonban azzal, hogy a Duna árvizei elönt­hetik. Az 1920-as évek árvizei után azon­ban a telep védelmére árvédelmi töltést kellett építeni. Tovább haladva lefelé, az érdi öblözet­ben az érdekeltek még 1900-ban 3,1 km hosszú nyárigátat építettek Tétény és a százhalombattai magaslat között. Ezt a töl­tést a Középdunajobbparti Ármentesítő Társulat 1942-ben szabályos árvédelmi töl­téssé építette ki és északi végét a sertés­hizlaldái töltésbe kötötte be. Az így bezárt öblözet belvizeit a Sulák-árok gyűjti össze, és magas vízállásnál az ennek torkolatához épített érdi szivattyútelep emeli át a Duná­ba. Százhalombattánál a Benta-patak torko­latánál kezdődik a dunafüredi öblözet. En­nek az öblözetnek ármentesítése csak ak­kor vált aktuálissá, amikor a területet fel­parcellázták és hétvégi házakkal betelepítet­ték, amikor 1942—43-ban a hitelintézet ár­védelmi töltést épített. Ercsi községtől délre terül el az ercsi— iváncsai kettős öblözet, amelyet hátulról fe­nyeget elöntéssel a Szentlászló vagy Ke­resztúri-víz. Ez eredetileg nem a mai he­lyén, hanem délebbre, felvéve a Váli-vizet is, az adonyi sziget felső végéről ömlött a Dunába. 1887-ben átmetszéssel a mai helyé­re helyezték át, így mintegy 7,6 km alsó szakasza holtmederré vált, melyet a belvi­zek tározására használtak. A belvizek az ún. szalmacsárdai zsilipen át vezethetők a Dunába. Az Ercsi—Iváncsai Ármentesítő Társulat, mely 1896-ban alakult.*202 1899-ig kiépítette a dunai töltésvonalat, a Keresztúri-víz által hozott külső vizet töltések között vezették az ártéren keresztül. A bal parton 8 km, a jobb parton 4,3 km hosszú töltések épültek 1899-ben. A töltéseket 1941-ben és 1956- ban magasították. A legrégebbi munkálatok az aránylag leg­szélesebb adonyi öblözetben voltak. Itt a Zichy uradalom még 1850 körül töltést épí­tett a Duna mentén. Ezzel egyidejűleg épült az Adony déli és északi övcsatorna, ame­lyek a Pusztaszabolcs—Szolgaegyháza körü­li vizeket vezetik a Dunába. Ezeket a ciko- lai vízfolyás egyesíti és juttatja az Északi­övcsatornába. Kezdetben mindkét övcsator­na szabadon torkollott a Dunába, később visszatöltésezték őket a Duna árvizei ellen. Az 1890-es években már egy-egy zsilipet is építettek az övcsatornák torkolatához. A cikolai vízfolyás vizét az öblözet nyu­gati csúcsánál levő Nádas-tó gyűjtötte ösz- sze, innen az öblözet közepén folyt át a Dunába. A töltéssel való keresztezésnél volt az 1850—60 közt épített tornyos vagy Zichy zsilip. Az Északi-övcsatorna bal parti tölté­sét 1890-ben építették. 1930-ban az öblözet belvízrendezését új alapokra fektették, mert a Nádas-tóból halastavakat létesítettek és az ártéren is épült 155 ha halastó. 1934-ben a főlecsapoló csatornát és mellékárkait ki­tisztogatták. Az érdekeltség 1942-ben tár­sulattá alakult és átalakították a tornyos zsilipet. 1948 után a műutat, mely a dunai töltésen haladt, 1 m-rel megemelték és ez­zel megadták az öblözetnek a teljes árvé­delmi biztonságot. Egyúttal új szivattyúte­lep épült a tornyos zsilip helyén. * 2 íoo ha érdekeltségi területen. 234

Next

/
Oldalképek
Tartalom