Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)
II. rész: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története - 3. A Duna Budapesttől a déli országhatárig
Egyéb vízszabályozások a Duna bal partján Az eddig említetteken kívül még voltak különálló kisebb lecsapolások is. A kultúrmérnöki szolgálat első idejéből való munkálat volt 1881-ben Fajszon 70 ha lecsapolása 5700 m3 földmunkával. Budapest közelében a gyáli öblözetben Maglód, Gyömrő, Monor között, szintén ősmocsaras, tőzeges területek voltak, Soroksárnál a Gyáli-patak völgyében 6 km hosz- szú tőzeges rét terült el, sőt tovább, Szöl- lősgyálnál is volt két mocsaras rét. Már 1850 körül épült itt egy csatorna, mely a Halomegyháza és Gyál határában levő magaslatot átvágta és a vizet a soroksári Nagyturjánba és onnan a Duna-ágba vezette. A csatornát, mely 15,8 km hosszban a vecsési határig terjedt, 1881-ben rendezték és 1896-ban újra tisztogatták, 1914- ben pedig 5 km-rel meghosszabbították. A számos ágból álló csatornahálózatot, mely az összes bajokat rendezte, a kultúrmérnöki hivatal tervei szerint 1922 után építették meg. 3.2.3 Budapest—Paks közötti Duna jobb parti ármentesítések, vízrendezések és lecsapolások Vízszabályozások a Duna-menti öblözetben172 Budapest—Paks között a hegyekkel, majd löszös dombokkal szegélyezett Duna jobb parti területeken csak kisebb, keskeny öb- lözetek vannak, ahol az árvíz ki tudott lépni. Ezekkel jelentéktelen voltuk miatt eleinte nem sokat törődtek. Csak az igények megnövekedésével kezdték ezeket is megvédeni a Duna árvizei ellen (1. 33. ábrát). Közvetlen Budapest határán létesítette a Főváros a nagytétényi sertéshizlaldát az első világháború idején. Nem számoltak azonban azzal, hogy a Duna árvizei elönthetik. Az 1920-as évek árvizei után azonban a telep védelmére árvédelmi töltést kellett építeni. Tovább haladva lefelé, az érdi öblözetben az érdekeltek még 1900-ban 3,1 km hosszú nyárigátat építettek Tétény és a százhalombattai magaslat között. Ezt a töltést a Középdunajobbparti Ármentesítő Társulat 1942-ben szabályos árvédelmi töltéssé építette ki és északi végét a sertéshizlaldái töltésbe kötötte be. Az így bezárt öblözet belvizeit a Sulák-árok gyűjti össze, és magas vízállásnál az ennek torkolatához épített érdi szivattyútelep emeli át a Dunába. Százhalombattánál a Benta-patak torkolatánál kezdődik a dunafüredi öblözet. Ennek az öblözetnek ármentesítése csak akkor vált aktuálissá, amikor a területet felparcellázták és hétvégi házakkal betelepítették, amikor 1942—43-ban a hitelintézet árvédelmi töltést épített. Ercsi községtől délre terül el az ercsi— iváncsai kettős öblözet, amelyet hátulról fenyeget elöntéssel a Szentlászló vagy Keresztúri-víz. Ez eredetileg nem a mai helyén, hanem délebbre, felvéve a Váli-vizet is, az adonyi sziget felső végéről ömlött a Dunába. 1887-ben átmetszéssel a mai helyére helyezték át, így mintegy 7,6 km alsó szakasza holtmederré vált, melyet a belvizek tározására használtak. A belvizek az ún. szalmacsárdai zsilipen át vezethetők a Dunába. Az Ercsi—Iváncsai Ármentesítő Társulat, mely 1896-ban alakult.*202 1899-ig kiépítette a dunai töltésvonalat, a Keresztúri-víz által hozott külső vizet töltések között vezették az ártéren keresztül. A bal parton 8 km, a jobb parton 4,3 km hosszú töltések épültek 1899-ben. A töltéseket 1941-ben és 1956- ban magasították. A legrégebbi munkálatok az aránylag legszélesebb adonyi öblözetben voltak. Itt a Zichy uradalom még 1850 körül töltést épített a Duna mentén. Ezzel egyidejűleg épült az Adony déli és északi övcsatorna, amelyek a Pusztaszabolcs—Szolgaegyháza körüli vizeket vezetik a Dunába. Ezeket a ciko- lai vízfolyás egyesíti és juttatja az Északiövcsatornába. Kezdetben mindkét övcsatorna szabadon torkollott a Dunába, később visszatöltésezték őket a Duna árvizei ellen. Az 1890-es években már egy-egy zsilipet is építettek az övcsatornák torkolatához. A cikolai vízfolyás vizét az öblözet nyugati csúcsánál levő Nádas-tó gyűjtötte ösz- sze, innen az öblözet közepén folyt át a Dunába. A töltéssel való keresztezésnél volt az 1850—60 közt épített tornyos vagy Zichy zsilip. Az Északi-övcsatorna bal parti töltését 1890-ben építették. 1930-ban az öblözet belvízrendezését új alapokra fektették, mert a Nádas-tóból halastavakat létesítettek és az ártéren is épült 155 ha halastó. 1934-ben a főlecsapoló csatornát és mellékárkait kitisztogatták. Az érdekeltség 1942-ben társulattá alakult és átalakították a tornyos zsilipet. 1948 után a műutat, mely a dunai töltésen haladt, 1 m-rel megemelték és ezzel megadták az öblözetnek a teljes árvédelmi biztonságot. Egyúttal új szivattyútelep épült a tornyos zsilip helyén. * 2 íoo ha érdekeltségi területen. 234
