Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)

II. rész: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története - 3. A Duna Budapesttől a déli országhatárig

11.36. ábra. A Duna-völgyi ártér vízállása a szabályozás előtt. (A háttérben látható kotró a Duna-völgyi főcsatornát építi)

11.37. ábra. Zsombék a lecsapolás után a Kolom-tóban

Az egykori mocsarak és szikes laposok termővé tétele azonban helyenként kiegészítő munkákat tett szükségessé. Egyes zsombékosokon meg kellett hosszabbítani a mellékcsatomát, magukat a zsombékokat pedig el kellett távolítani. A szikes területeket ma korszerű talajjavító módszerekkel teszik termővé, illetve növelik a talajok termőerejét. Ugyanakkor egyre nagyobb területeket tesznek öntözhetővé. így ezen a hatalmas területen, ahol még 40 évvel ezelőtt is csak mocsarak és vizenyős részek voltak, ma mindinkább emelkedő színvonalú mezőgazdasági kultúrát találunk.*201

* A terület vízgazdálkodási keretterve a szabályozási munkálatok továbbfejlesztéséről komplex vízrendezési terv keretében gondoskodik: jelentősen növeli a Dunavölgyi Főcsatorna vízvezető képességét, tehermentesítését oldalirányú árapasztó csatornák építésével biztosítja (Dömsödi- és Csorna- Foktói Csatorna), a természetes mélyedések felhasználásával pedig mintegy 40 millió m3 befogadóképességű tároló- rendszert alakít ki. Ugyanekkor a Baja feletti torkolatnál korszerű 7 m3/sec kapacitású belvízátemelő szivattyútelep épül.

233