Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)

II. rész: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története - 3. A Duna Budapesttől a déli országhatárig

11.36. ábra. A Duna-völgyi ártér vízállása a szabályozás előtt. (A háttérben látható kotró a Duna-völgyi főcsatornát építi) 11.37. ábra. Zsombék a lecsapolás után a Kolom-tóban Az egykori mocsarak és szikes laposok termővé tétele azonban helyenként kiegé­szítő munkákat tett szükségessé. Egyes zsombékosokon meg kellett hosszabbítani a mellékcsatomát, magukat a zsombékokat pedig el kellett távolítani. A szikes terüle­teket ma korszerű talajjavító módszerekkel teszik termővé, illetve növelik a talajok termőerejét. Ugyanakkor egyre nagyobb te­rületeket tesznek öntözhetővé. így ezen a hatalmas területen, ahol még 40 évvel ez­előtt is csak mocsarak és vizenyős részek voltak, ma mindinkább emelkedő színvona­lú mezőgazdasági kultúrát találunk.*201 * A terület vízgazdálkodási keretterve a szabályozási mun­kálatok továbbfejlesztéséről komplex vízrendezési terv kere­tében gondoskodik: jelentősen növeli a Dunavölgyi Főcsa­torna vízvezető képességét, tehermentesítését oldalirányú ár­apasztó csatornák építésével biztosítja (Dömsödi- és Csorna- Foktói Csatorna), a természetes mélyedések felhasználásá­val pedig mintegy 40 millió m3 befogadóképességű tároló- rendszert alakít ki. Ugyanekkor a Baja feletti torkolatnál korszerű 7 m3/sec kapacitású belvízátemelő szivattyútelep épül. 233

Next

/
Oldalképek
Tartalom