Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)
II. rész: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története - 2. A Duna a nyugati országhatártól Budapestig
hány átmetszés. A szabályozás Hont—Nóg- rád megye közös feladata volt, melyet már a XIX. század elején szorgalmaztak a me- gyegyűléseken. A panaszok idővel a Helytartótanácsig is eljutottak, amely 1842-ben Vay Miklóst küldte ki királyi biztosul. A királyi biztos Beszédes Józsefet bízta meg az Ipoly folyó torkolattól Visk községig terjedő szakaszának felmérésével és a szabályozás tervének elkészítésével. A terv, mely a folyót átmetszésekkel és a malomgátak megszüntetésével kívánta szabályozni, 1843- ban készült el. Beszédes az Ipoly Nógrád me-, gyei. Kővár és Pereszteny (ma Szlovákia) közötti szakaszáról is készített szabályozási tervet. Mindezekből azonban 1875-ig csak az ipolytölgyesi 2,5 km-es és az ipolypász- tói 2,0 km-es, valamint az ipolyszakállasi átmetszések valósultak meg. A Nógrád megyei szakaszon a malomtulajdonosok ellenállása meghiúsította a tervezett munkálatokat, s az érdekelt birtokosok hiába sürgették a vármegyét. 1885-ben a kultúrmérnöki hivatal a felvételeket és a szabályozási terveket ismét elkészítette, de ezek nem kerültek kivitelre. Mindössze néhány malomgátat szüntettek meg. A völgy elvize- nyősödése tovább fokozódott, mert 1879- től (a kultúrmérnöki hivatal vezetésével) az Ipolyba torkolló vízfolyásokat sorban rendezték és így az a hordalék, ami eddig a mellékvölgyekben rakódott le, most az Ipolyba került. 1919-től 1939-ig a határt képező Ipolyon semmiféle szabályozás nem volt. 1940-ben új szabályozási tervek, sőt átmetszések is készültek. 1944-ig Letkés község határában 3,2 km hosszú átmetszést építettek, mely azonban a háborús események miatt nem fejeződött be. Balassagyarmat fölött is megindult a szabályozás, melynek során a medret több kisebb átmetszéssel kiegyenesítették. Ez a munka is félbeszakadt. 1945 után újból határfolyó lett az Ipoly és abbamaradt minden szabályozási munka, 1957-ben a bal oldali magyar községek vízügyi panaszainak részbeni orvoslására a völgy rétjeinek gyorsabb víztelenítése érdekében Ipoly- szög, Szécsény, Nógrádszakáll és Litke, valamint Balassagyarmat határában lecsapolá- si munkákat végeztek. A Magyar—Csehszlovák Közös Műszaki Bizottság 1954 óta foglalkozik az Ipoly kérdésével. Oj felmérés és terv készült, s így remény van rá, hogy lassan mégis megvalósul az Ipoly szabályozása. Az Ipoly baloldali mellékfolyói Az Ipoly bal oldali mellékfolyói a Cserhát és Börzsöny északi lejtőin erednek és alsó folyásuk a hegylejtőkről hozott hordaléklerakódásoktól elmocsarasodott. A Litke határában betorkolló 22,6 km hosszú Dobroda-patak szabályozására és a a vízmosások megkötésére már 1880-ban készült terv, melyet 1899 körül kezdtek megvalósítani. Szabályozták a torkolati szakaszt is 6 km hosszban. 1942-ben jó karba helyeztek 10 km benövésre hajlamos szakaszt, 1955—58-ban újabb tisztogatást végeztek 12 km hosszban. 208 11.27. ábra. Az Ipoly és mellékfolyói
