Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)

II. rész: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története - 2. A Duna a nyugati országhatártól Budapestig

A 23 km hosszú Ménes-patakot, mely Pöstyén pusztánál éri el az Ipolyi, torkolati 6 km hosszú szakaszán 1895-ben szabályoz­ták, 1941-ben felső szakaszán Kishartyán és Sóshartyán között hozták rendbe a med­ret, egységes szabályozására pedig 1953- ban került sor 22,4 km hosszban. A 21 km hosszú Szentlélek-patak, mely Szécsény községtől nyugatra ömlik az Ipoly- ba, időszakos jellegű, de árvizei sok kárt okoztak. Torkolati szakaszát 1800 m hossz­ban már 1879-ben szabályozták és 3000 m lecsapoló csatorna is épült zsilippel, 550 ha mocsár lecsapolására. A Szentlélek-patak csupán 5,3 km hosszú, felső folytatása a Rimóc—Sipeki patak. 1901-ben a torkolati szakaszt újból tisztogatták, majd 1949-ben hozták ismét rendbe a medret. 15,6 km hosszú Csitári-patak Örhalom- nál torkollik az Ipolyba. Hiny alatt kiszé­lesedő medre elmocsarasodott volt. 1902- ben 6 km hosszú szakaszát tisztogatták. Az­óta csak helyi jellegű munkákat végeztek rajta. Ugyancsak örhalomnál ömlik az Ipolyba a 29 km hosszú Fekete-víz patak. Patvarc alatt és Mohara fölött kiszélesedő völgye vizenyős volt. Malmok is működtek ezen a patakon. Részleges tisztogatást Szügy köz­ség határában már 1884-ben végeztek. Tor­kolati 9 km hosszú szakaszát 1891-ben sza­bályozták, 1913-ban másodszor is rendbe­hozták és 1949-ben 4,9 km szakaszt ismét rendeztek. Mellékvízfolyásai közül a De- bercsényi-patakon 1897-ben, a Dézsa-pata­kon 1936-ban, a Szandi-patakon pedig 1955 —56-ban volt részleges meder jó karba he­lyezés. Az Ipoly legnagyobb hazai mellékvize, a 48 km hosszú Lókos-patak alsó szakaszán Szátok felső határáig keskeny völgyben fo­lyik, de onnan Romhányig a völgye kiszé­lesedett és mocsaras volt, feljebb tovább is vizes rétek követték egymást, öt km hosszú szakaszán már 1883-ban folyt me­derrendezés. 1902 és 1908 között még több helyen készült kisebb tisztogatás, 1949-50- ben pedig feljebb, 8 km hosszban tisztogat­ták a medret. Az Ipolyvecénél betorkolló 24 km hosszú Derék-patak tölcsérszerű medre Patakig, sőt azon felül is elmocsarasodott. Ezt a ma­lomgátak is segítették. Az első részleges tisztogatást Pataknál hajtották végre, majd 1909-ben rendezték a torkolati szakaszt 10 km hosszban. 1931—33-ban ugyanazt 17 km hosszban helyezték jó karba, majd 1959-ben további 20 km rendezése indult meg. 14 209

Next

/
Oldalképek
Tartalom