Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)

I. rész: A magyar vízi munkálatok rövid története különös tekintettel a vizek szabályozására - 3. A vízi munkálatok és gazdasági jelentőségük felismerése a reformkorban (1825–1850)

Adatai szerint a holdanként négy évre megállapított forintos társulati hozzájárulásból a társulatok belajstromozott területe után 654 912 forint gyűlt össze. Ennek, valamint az évenkénti 150 000 forintnyi államsegélynek és a 400 000 forint kölcsönnek a felhasználásával a második év végére 31 160 1/2 öl töltés és 2914 öl csatorna,** illetve átvágás vagy vezérárok készült el.

Közben a politikai események gyorsuló üteme Széchenyit is új és még nagyobb

feladatok elé állította: a Tisza-szabályozás ügyének gyámolítása mellett ki kellett dolgoznia a közlekedés országos fejlesztésének tervét: „Javaslat a magyar közlekedési ügyek rendezéséről” címmel. A munkatársai és műszaki tanácsadói — Kovács Lajos, Tasner Antal, Clark Ádám, Sasku Károly — segítségével készített terv alapján kívánta később az első felelős minisztérium közlekedés és közmunkaügyi minisztereként vinni az ország ügyeit. . .

** 59,08 km töltés és 5,46 km csatorna.