Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)

I. rész: A magyar vízi munkálatok rövid története különös tekintettel a vizek szabályozására - 3. A vízi munkálatok és gazdasági jelentőségük felismerése a reformkorban (1825–1850)

ügyének. Ettől kezdve egyre gyakrabban hagyta ott a társadalmi és politikai élet színterét, Bécset és Pozsonyt, hogy a hazai állapotokat jobban megismerje, s személyes közbelépéssel: hazai és külföldi tanulmányutak, propaganda körutak segítségével vagy pénzügyi tárgyalásokkal vigye előbbre a hajózás, folyószabályozások és ármentesítések ügyét. . .*

Az 1830-as nagy árvíz a Tisza-szabályo- zás feladataira is felhívja a figyelmet: To- rontál megyében ekkor nem kevesebb, mint 400 000 kh került víz alá.

Széchenyi azonban — a gyakorlati lehetőségek keretei között maradva — ekkor még elsősorban a Duna-gőzhajózás kérdéseivel foglalkozott s az Első Dunagőzhajó- zási Társaság „honosítására" (magyar rész- vénytöbbségének biztosítására) törekedett. Sikerült elérnie a hazai gőzhajózás megindítása után 1833-ban az al-dunai szabályozási munkálatok megkezdését (1833. júl. 19.). A munkálatok irányítását — királyi biztosi minőségben — reá (31. ábra), műszaki vezetését pedig Vásárhelyi Pálra,* a dunai térképezés igazgató mérnökére bízták (1833. jún. 20. ill. jún. 26.) (32. ábra). (A megbízás jelentőségét nem csökkenti, hogy ez csak ürügy volt arra, hogy a kormány eltávolíthassa Széchenyit egyre veszélyesebbé váló reformtevékenységének színhelyéről az országgyűlésről.)

Széchenyi mellé a szabályozási tervek készítésére és a munkálatok vezetésére Vásárhelyi Pált rendelték, aki mint hajózási mérnök és mint a Duna felmérés vezetője egyaránt kiérdemelte az Építési Igazgatóság elismerését, s mint szakíró — többek között, mint Beszédes Al-Dunával kapcsolatos tévedéseinek helyesbítője — is ismert nevet szerzett magának. Vásárhelyi Pál ismerte a legjobban a szabályozandó Al-Dunát, hiszen ennek a térképét is ő készítette el. A korábban ismeretlen szakaszról, melyről a katonai felvételek számba vehető vízrajzi adatot nem adtak, olyan tökéletes felvételt készített, hogy arról az osztrák szakemberek is a legteljesebb elismeréssel nyilatkoztak. Erről mondta Rauchmüller von Ehrenstein építési főigazgató, hogy „a földolgozott adatok teljessége, megbízhatósága és világossága és az egésznek nagy terjedelme alapján bátran nevezhető a Világ első folyami térképének".96 (33. ábra).

A munka megkezdésekor tett második al-dunai hajóútját használta fel Széchenyi

* Széchenyi I.-Waldstein I..- Keleti utazás 1830-ban. Bp. Franklin, é. n. 320. p. 13. t.

* Vásárhelyi Pál munkásságának részletes méltatását ki. a könyv kéziratának lezárása után megjelent monográfiában. Botár I.-Károly Zs..- Vásárhelyi Pál, a Tisza-szabályozás tervezője. (Adalékok a Tisza-szabálypzás történetéhez.) Bp. VIZ- DOK. 1970. 70. p. l.t. (Vízügyi történeti füzetek 2. füzet, valamint ld. a további 3. és 4. füzetben.)

1.32. ábra. Vásárhelyi Pál (1795—1846)

arra, hogy 1833. aug. 31. és szept. 3. között, a hazai gőzhajózás fejlesztése érdekében, az I. Ferenc gőzhajóval kipróbálja a Tisza alsó szakaszának hajózhatóságát Szegedig. A Tisza menti lakosság kitörő lelkesedésében törekvéseinek igazolását látta, ami megszilárdította elhatározásában, hogy további tevékenységét az ország legelmaradottabb része, az Alföld felemelésének szentelje.

1833. dec. 2-án elfogadtatta a dunai hajóútvonal meghosszabbítását Moldováig, majd dec. 18-án, a munkálatok téli szünetében Vásárhelyi Pállal és Andrássy Györggyel hosszabb nyugat-európai tanulmányútra indult, főleg az angol vízi építkezések és építőgépek megtekintése ill. megrendelése végett.

Hazatérésük után újult erővel folytatták az Al-Duna-szabályozási munkálatokat, melyek számára az 1834. évi nyári alacsony vízállás rendkívül kedvező lehetőségeket teremtett. Széchenyi maga is ismételten hosszabb időt töltött az Al-Dunán s személyes tapasztalatai alapján írta meg a gőzhajózást propagáló cikksorozatát a Társalkodó 1834. évfolyamában.

1834. ápr. 14-én a Dunagőzhajózási Társaság Argó nevű gőzhajója haladt át először a Vaskapun, s ezzel lehetővé vált a pozsony—galaci hajóút megnyitása. A kőiül