Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története (OVH, Budapest, 1973)

I. rész: A magyar vízi munkálatok rövid története különös tekintettel a vizek szabályozására - 3. A vízi munkálatok és gazdasági jelentőségük felismerése a reformkorban (1825–1850)

1.31. ábra. Széchenyi István (1791—1860) mint az Al-Duna-szabályozás kormánybiztosa

Duna-szabályozás ill. általában a hazai folyószabályozások fejlődésének is.*

Az országgyűlés ebben az időben először az 1827-ben kiküldött kereskedelmi választmány javaslatai alapján foglalkozott a vízrendezésekkel és a hajózás fejlesztésének kérdéseivel, s e javaslatoknak nagy szerepe volt abban, hogy a Duna-felmérés után

* A DGT-nek mely 1894-ig a MFTR megalakulásáig a hazai hajózás monopolisztikus birtokosa volt, 1851-ben már 51, 1865-ben pedig már 135 hajója volt 5 561 ill. 49 868 LE teljesítménnyel. Az áruforgalom lebonyolítását 1851-ben 200, 1865-ben 523 uszály szolgálta.

1834-ben a Tisza-felmérés munkája is megkezdődött.

1830-ban, a Duna-gőzhajózás kérdésének előtérbe kerülésekor Széchenyi az Al-Duna- szabályozás gondolatát felvető Beszédes Józseffel együtt tanulmányutat tesz a Dunán, hogy személyesen győződjön meg annak hajózhatóságáról. A viszontagságos hajóút — első al-dunai útja — egy kezdetleges kis bárka a „Desdemona" fedélzetén (1830. jún. 24-től okt. 19-ig) kitörölhetetlen élményt jelentett számára, s egyszer s mindenkorra megnyerte őt a vízszabályozások

100