Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
1. Biológiai alapismeretek - 1.2 Mézes Miklós: Halélettan
1.2.11.7. Ultimobranchialis mirigy A magasabb rendű gerincesekkel ellentétben a szervezet kalciumhomeostasisának fenntartásában lényeges kalcitonin hormon nem a pajzsmirigyben, hanem itt termelődik. Hatására, ahogyan arra már a korábbiakban utaltunk, csökken a vér kalciumtartalma, illetve halakban kiemelt hatásként szabályozza a kalcium kopoltyúlemezeken keresztül történő kiválasztását. 1.2.11.8. Urophysis vagy cautlalis neuroszekrctoros rendszer A halak speciális neuroszekretoros rendszere, amely hisztológiailag eltér a hypothalamus neuroszekretoros sejtjeitől, azoktól eltérően ugyanis Gömöri-féle ezüstimpreg- nációs festéssel negatívok. A neuroszekrétumok - urotensin I-IV - élettani hatásai részben ozmoregulációs hatásokkal rendelkeznek, amelynek során növelik a só-, kiemelten a Na+-retenciót mind a vese tubulusokban, mind a kopoltyúlemezeken, emellett növelik a veseglomerulusokban az ultrafdtráció hatékonyságát (GFR-értékét). Az ozmoreguláció mellett ún. kinetikus hatással is rendelkeznek, amelynek eredményeképpen vasokonstrikciót, úszóhólyag-kontrakciót és a reproduktív simaizmok kontrakcióját idézik elő. 1.2.11.9. Reninangiotensin rendszer vagy juxtaglomeruláris sejtek A csontoshalak veséjében már megjelennek annak az endokrin rendszernek a kezdeményei, amely az evolúció későbbi lépései során a reninangiotensin rendszer kialakulásához vezet. A juxtaglomeruláris sejtek diffúz módon helyezkednek el a vesében; a renin hormont választják el, amelynek szerepe van a vérnyomás, valamint az elektrolitforgalmat befolyásoló aldoszteron hormon elválasztásának szabályozásában. Édesvízi halakban jelentősége kisebb, de igen jelentős az édesvíz -* tengervíz adaptációban. 1.2.11.10. Epiphysis cerebri vagy tobozmirigy A tobozmirigy a nagyagyféltekék és a kisagy között helyezkedik el dorsalisan. Hatásai sokáig ismeretlenek voltak, de igen speciális szövettani struktúrája miatt „harmadik szem”-nek tartják. Ennek oka az, hogy a retina felépítéséhez nagyon hasonló sejtréteget és ebben a rhodopsinhoz hasonló vegyületeket tartalmaz, amely egyúttal igen érzékeny fotoreceptív funkcióval is rendelkezik. Napjainkban a tobozmirigyet tartják a szervezet „biológiai órájának”. Hormonja a melatonin, amely triptofán aminosavból keletkezik. A melatonin képződését a hidroxi-indol-O-metil- transzferáz enzim katalizálja, amelynek aktivitása a sötét napszakokban magas. A melatonin fő funkciójaként az ivarérés szabályozását írták le, amely a tobozmirigy biológiai óra funkciójával jól egybevágó hatásnak tűnik. Meg kell azonban jegyezni, hogy a tobozmirigy irtása általában nem letális, de az ivari funkciók zavart szenvednek hiányában. 97
